Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1970-1975 (Budapest, 1977)

korábban nem bíráltak el, feltéve, hogy elbírálás esetében reá nézve kedvezőbb határozatot eredményezett volna. (Á jogszabály említett rendelkezése alapján nem alakult ki egységes bírósági gyakorlat abban a kérdésben, hogy új eljárás kezdeményezésének alapja csak olyan határozat lehet-e, amely a munkaügyi vita során már létezett, azt azonban a munkaügyi vitát eldöntő szerv nem bírálta el, vagy új eljárás alapjául szolgálhat olyan határozat is, amely a munkaügyi vita jogerős befejezése után keletkezett) A munkaügyi vitákkal kapcsolatban az új eljárás intézményének célja ugyanaz, mint a bírósági határozatokkal kapcsolatban a polgári eljárásjogban szabályozott perújítás intézményének, nevezetesen: az alapeljárás során hozott jogerős határozattal a félnek okozott sérelem orvoslása. Azokat az eseteket, amelyek a jogerős határozat megváltoztatására vezethetnek, mind a két esetben a jogszabályok lényegileg azonosan jelölik meg. (k perújítás esetén már kialakult megoldást elfogadva, a jogerős munkaügyi döntőbizottsági vagy hatósági határozat új eljárás alapja akkor lehet, ha a) olyan kérdésre vonatkozik, amely előkérdése az ügynek, vagyis azzal úgy függ össze, hogy az új jogerős határozatban foglalt döntés magát az alapügyben hozott érdemi döntést is befolyásolja; b) vagy ha az alapügyben hozott döntés olyan jogerős határozaton alapul, amelyet utóbb hatályon kívül helyeztek, megváltoztattak^ Mind a két esetben nyilvánvaló, hogy az új eljárás alapjául szolgáló határozat az alapügy elbírálását követően keletkezik. Az új eljárás kezdeményezésének kérdése azonban a fentieken túlmenő részletesebb és egységes kifejtést igényel. Az adott kérdés elbírálásánál abból kell kiindulni, hogy az új eljárás — éppúgy, mint a bírósági határozatokkal szemben a perújítás — csak ténykérdésen alapulhat. Az új eljárás alapja mindig korábban el nem bírált tény vagy bizonyíték, akár az új eljárást kezdeményező fél terjeszti elő, akár jogerős munkaügyi döntőbizottsági, bírósági vagy más hatósági határozat állapította meg. A*z új eljárás az alapeljárásban megállapított tényállás megváltoztatására és ennek folytán új döntés hozatalára irányul. Ennek megfelelően az Mt. 65. §-ának (1) bekezdése értelmében az alapeljárásban hozott munkaügyi döntőbizottsági határozattal szemben új eljárás kezdeményezésének a) a munkaügyi vita során korábban még el nem bírált tény vagy bizonyíték alapján, b) olyan jogerős munkaügyi döntőbizottsági, bírósági vagy más hatósági határozat alapján van helye, amely az alapeljárásban hozott munkaügyi döntőbizottsági határozat ténybeli alapját megváltoztatja, akár új tényállás kialakításával, akár az alapeljárásban megállapított tények kiegészítésévelj Vannak esetek, amikor a munkaügyi vitában az ügy tisztázására csak valamely előzetes eljárás befejezése után kerülhetne sor [9/1967. (X. 8.) MüM számú rendelet 40. §-ának (2) bekezdése], a munkaügyi döntőbizottság azonban ennek bevárása nélkül határoz. Az említett — előzetes — eljárásban hozott határozat ugyancsak új eljárás alapjául szolgálhat (pl. a munkaügyi döntőbizottság által már elbírált leltárhiánynál, ha a büntető207