Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1970-1975 (Budapest, 1977)

menően — sem tartalmaznak olyan rendelkezést, amely arra adna módot, hogy a fegyelmi jogkör gyakorlója által elkövetett ilyen jellegű eljárási szabálysértés miatt a bíróságnak az írásban meghozott és megindokolt munkáltatói fegyelmi határozatot hatályon kívül kellene helyeznie. A jogalkalmazás jogpolitikai elveiből folyó fontos követelmény, hogy a bíróság a jogvitákat minél előbb érdemben döntse el, s az olyan eljárási szabálysértések, amelyek a bírósági eljárás során pótolhatók, e cél megvalósítását ne akadályozzák. De fontos jogpolitikai érdekek fűződnek ahhoz is, hogy a dolgozót a fegyelmi ügyében meghallgassák. A kifejtettekből következik, hogy a fegyelmi jogkör gyakorlójának említett mulasztását — amennyiben a dolgozó személyes meghallgatását a munkaügyi döntőbizottság is elmulasztotta — a bíróság köteles pótolni. Az ilyen természetű ügyek gyors befejezését a dolgozó és a munkáltató közötti jogi helyzet mielőbbi végleges rendezéséhez fűződő érdekek is indokolják. MKT 1/1975. szám A munkaügyi bíróság ítélete ellen a Pp. 358. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján fellebbezésnek abban az esetben van helye, ha a perben érvényesített igény a Munka Törvénykönyvének a vállalat anyagi felelősségéről szóló 62. §-a rendelkezésein alapul. Ennek az anyagi felelősségnek a körébe tartozik a vállalatnak a munkakönyv ki nem adásával okozott kárért való felelőssége is. A Pp. 358. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a munkaügyi bíróság székhelye szerint illetékes megyei bírósághoz fellebbezésnek van helye a vállalat anyagi felelőssége tárgyában hozott határozat ellen. A gyakorlatban vitássá vált, hogy e jogszabály alkalmazása szempontjából a vállalatot terhelő mely kötelezettségek tartoznak a vállalat anyagi felelősségének köréhez. A kérdés eldöntésénél abból kell kiindulni, hogy a Pp. 358. §-a (1) bekezdésének a) pontja eljárásjogi szabály, a vállalat anyagi felelősségét pedig a munkajog anyagi jogi tartalmú szabályai határozzák meg. Az eljárási jog célja az anyagi jog érvényesülésének biztosítása, e cél szolgálatának pedig az eljárásjogi rendelkezéseknek az anyagi jog szabályaival összhangban levő értelmezése felel meg. A munkajogi anyagi felelősségre vonatkozó anyagi jogi tartalmú szabályokat a Munka Törvénykönyve a IV. részében ,.Anyagi felelősség" címszó alatt tartalmazza, s e jogszabályok közül az Mt. 62. §-a rendelkezik a vállalat anyagi felelősségéről. Az Mt. V. 99—100. §-ai pedig ennek a felelősségnek különleges eseteit szabályozzák. Az Mt. V. említett rendelkezései nem tartalmazzák kimerítő felsorolását az Mt. 62. §-ában meghatározott anyagi felelősség eseteinek. ^ vállalatnak az Mt. 62. §-ában meghatározott anyagi felelőssége ugyanis — az e §-hoz fűzött miniszteri indokolásból is kitűnően — kiterjed a munkaviszony keretében okozott kár minden esetére. Kivétel azonban az általános szabály alól az az eset, amikor a dolgozó a vállalattal szemben olyan követelést támaszt, amely a Munka Törvénykönyvének és végrehajtási rendeletének egyéb rendelkezésein alapuh Ez esetben a vállalatnak az Mt. 62. §-án alapuló anyagi felelőssége szóba sem jöhet, még ha kártérítési vonat105