Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1970-1975 (Budapest, 1977)

MK 88. szám Fegyelmi büntetésként nemcsak a már esedékessé vált és még ki nem fizetett, hanem a jövőben elérhető prémium és év végi részesedés csökkentése, illetőleg megvonása is kiszabható. A munkaügyi viták intézése során gyakran felmerült az a kérdés, hogy fegyelmi büntetésként csak a már esedékessé vált és még ki nem fizetett vagy pedig a jövőben elérhető prémium és év végi részesedés csökkentése, illetőleg megvonása is kiszabható-e. A kérdés megoldásánál mindenekelőtt az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, valamint az Mt. V. 87. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakat kell figyelembe venni. Az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint a munkaviszonyával kapcsolatos kötelezettségét vétkesen megszegő dolgozóval szemben fegyelmi büntetésként meghatározott kedvezmények és juttatások csökkentése, illetőleg megvonása is kiszabható. E jogszabály által körülhatárolt csoportba tartozik a prémium és az év végi részesedés csökkentése és megvonása is. A most említett intézkedések is kiszabhatók fegyelmi büntetésként az Mt. V. 87. §-a (1) bekezdésének a) pontja figyelembevételével. Az idézett rendelkezések sem tartalmaznak azonban arra nézve kimerítő iránymutatást, hogy a csökkentés és a megvonás csak a már esedékessé vált, de még ki nem fizetett vagy csup"an a jövőben elérhető juttatások megvonására vonatkozik-e. Az említett rendelkezések értelemszerű alkalmazásából következik, hogy a már esedékessé vált, de még ki nem fizetett, valamint a jövőben elérhető prémium és év végi részesedés megvonása, illetőleg csökkentése egyaránt kiszabható fegyelmi büntetésként. Ezt az álláspontot támasztja alá a már idézett rendelkezések szövegezése, de ezen túlmenően e büntetési nemek sajátossága s e büntetések folytán elérni kívánt nevelő hatás mindkét esetben történő bekövetkezése is. A fegyelmi jogkör gyakorlója esetenként azért alkalmaz a fegyelmezetlen dolgozóval szemben prémium-, illetőleg év végi részesedéscsökkentést vagy -megvonást fegyelmi büntetésként, mert az eset összes körülményeit mérlegelve úgy véli, hogy adott esetben ez a büntetés a legalkalmasabb a vétkes dolgozó és az egész kollektíva nevelésére, a munkafegyelem megszilárdítására. E büntetések elsődleges következménye, hogy az érintett dolgozót a fegyelmi büntetés folytán anyagi hátrány éri. Ez az anyagi hátrány bekövetkezhet úgy is, hogy a vétkes dolgozó a fegyelmi büntetés jogerőre emelkedése után esedékessé vált, de még ki nem fizetett prémiumától vagy annak egy részétől esik el, de jelentkezhet a hátrány úgy is, hogy a jövőben teljesítendő munkaeredménye után járó prémiumot vagy ennek egy részét vonja meg a fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi büntetéssel sújtott dolgozótól. Az egyszemélyi felelős vezető fegyelmi jogkörének csorbítását jelentené csupán az egyik vagy a másik alternatíva alkalmazhatóságának elismerése. Ez az álláspont sértené gazdaságirányítási rendszerünk egyik fontos alapelvét, amely szerint a felelős vezetők hatáskörét a hatályos jogszabályok adta lehetőségek figyelembevételével növelni kell azért, hogy a nyereséges gazdálkodás megszervezése érdekében minél hatékonyabb, a termelést fej98