Mátyás Miklós (szerk.): Katonai büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok. 1973. január-1978. október (Budapest, 1979)

nem méltó e kedvezményre, úgy a fegyelmező zászlóaljban való végrehaj­tás nem mutatkozik alkalmasnak a büntetés céljainak elérésére. A jelen esetben a vádlott speciális visszaeső, akit már öt alkalommal kel­lett járműlopásért és ittas vezetésért bíróság előtt felelősségre vonni. Az elő­zően kiszabott büntetések a kellő visszatartó hatást nem érték el nála, noha utolsó büntetése már fegyházban került végrehajtásra. Nincs így alap an­nak feltételezésére, hogy a szabadságvesztés fegyelmező zászlóaljban való végrehajtása alkalmas lenne nála a Btk. 34. §-ában írt célok megvalósítá­sára. Tévedett az első fokú bíróság a büntetés végrehajtás módjának megvá­lasztásában. A Legfelsőbb Bíróság ezért helyt adva a terhére bejelentett ügyészi fellebbezésnek, mellőzte a szabadságvesztés fegyelmező zászlóalj­ban való végrehajtásának elrendelését és akként intézkedett, hogy azt fegy­házban kell a vádlottnak letöltenie. Hasonlóan tévedett az első fokú bíróság, amikor mellőzte a vádlottnak a járművezetéstől eltiltását. A már leírtak szerint a vádlottat ötödik alkalom­mal kellett bíróság előtt felelősségre vonni, mert italtól befolyásoltan veze­tett járművet, s azt immár a negyedik alkalommal jogtalanul vette el tu­lajdonosától. Az ittas személyek által okozott balesetek gyakoriságára és többnyire súlyos kimenetelére is figyelemmel, így a vádlottnak járművel a forgalomban való részvétele veszélyezteti a közbiztonságot, ezért a vezetés­től való eltiltása mindenképpen indokolt. A vádlott segédmotoros kerékpárt vezetett. A Btk. 52/A. §-a csak a jog­szabály szerint engedélyhez kötött jármű vezetésére vonatkozó közlekedési szabályok megszegésével vagy az azokban való járatlanság következtében elkövetett bűncselekménynél ad az eltiltásra lehetőséget. A rendőrhatósági közúti közlekedési igazgatásról rendelkező 1/1976. (I. 10.) BM számú rende­let azonban a járművezetői engedélyek kiadására és visszavonására vonat­kozó rendelkezések között [2. §-ának (3) bekezdése] utal arra, hogy a lassú jármű, a segédmotoros kerékpár, valamint az állati erővel vont jármű veze­tésére, hajtására vonatkozó igazolványt a Közlekedés- és Postaügyi Minisz­térium illetékes szerve adhatja ki a rendelet 3. §-ának (4) bekezdésében ír­tak szerint. Ez az engedély kiadható annak a 14. életévét betöltött személy­nek, aki a közlekedésrendészeti vizsgán megfelelt és az (5) bekezdés értel­mében nem kell arra közbiztonsági szempontból alkalmatlannak tekinteni. Az 5. § (8) bekezdésében foglaltak szerint pedig ezeknek az igazolványoknak a visszavonására ugyanazok a rendelkezések vonatkoznak, mint a vezetői engedélyre, tehát a közlekedés rendjét sértő bűncselekmény elkövetése ese­tén azokat is be kell, illetve be lehet vonni. Következik ebből, hogy a Btk. 52/A. §-ának alkalmazása szempontjából a lassú jármű, a segédmotoros kerékpár vezetésére, valamint az állati erővel vont jármű vezetésére, hajtására jogosító igazolvány a vezetői engedéllyel egy tekintet alá esik. Ebből eredően, ha valaki ilyen jármű vezetése vagy hajtása közben követ el a közlekedési szabályok megsértésével vagy az azokban való járatlansága következtében bűncselekményt, a járművezetés­től eltiltható. Feltétlenül alkalmazható e rendelkezés a lassú járművet, illetve segéd­motorkerékpárt italtól befolyásolt állapotban vezetőknél, akiknek a forga­lomban való részvétele épp úgy súlyos veszély forrása lehet, mint azoké, 86

Next

/
Thumbnails
Contents