Mátyás Miklós (szerk.): Katonai büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok. 1973. január-1978. október (Budapest, 1979)
akik más engedélyhez kötött járművel vesznek ittasan részt abban (BH 251/1971.). A jelen ügy vádlottja pedig immár ötödik alkalommal került ily cselekmény elkövetése miatt bíróság elé és ennek ellenére segédmotorkerékpár vezetésére jogosító igazolvánnyal még jelenleg is rendelkezik, holott italozó életmódjára és előéletére tekintettel, hosszabb időre alkalmatlannak mutatkozik bármilyen járművel a forgalomban való részvételre. A Legfelsőbb Bíróság ezért az ügyészi indítványnak helyt adva, mellékbüntetésül 5 évre eltiltotta mindennemű engedélyhez kötött jármű vezetésétől. (Legf. Bír. Katf. III. 338/1976. sz.) (531/1976.) 85. Visszaesőként erőszakos jellegű bűncselekményt elkövetőnél a büntetés célja általában nem érhető el a szabadságvesztés fegyelmező zászlóaljban történő végrehajtása elrendelésével. Az első fokú katonai bíróság a vádlottat hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt, amellyel összefüggően garázdaságot követett el, fegyelmező zászlóaljban végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte. A tényállás szerint a vádlott kimaradása alkalmával jelentős mennyiségű szeszes ital hatása alatt belekötött a polgári személy sértettbe és őt tettlegesen is bántalmazta. Az eseményeket észlelte egy másik polgári személy, aki felhívta a vádlottat magatartásának abbahagyására, mire a vádlott őt is megtámadta és kitartóan ütlegelte. A sértettek a vádlott további támadása elől elmenekültek. A vádlott ezek után a sértetteket távolabbról szidalmazta, majd kövekkel is dobálta. Ezt követően a mellette lassan haladó motorkerékpárról annak női utasát a földre rántotta. Ezek után pedig a földre eső motorkerékpárt vezető férfit is többször megütötte. Végül a helyszínre érkező rendőr ellen is támadóan lépett fel és azt is bántalmazta. Az első fokú bíróság ítélete — perorvoslatok hiányában — jogerőre emelkedett. A szabadságvesztésnek fegyelmező zászlóaljban történő végrehajtása miatt emelt törvényességi óvás elbírálása során a Legfelsőbb Bíróság az alábbi álláspontot foglalta el. Törvényt sértett az első fokú bíróság, amikor a vádlottra kiszabott szabadságvesztést a Btk. 107. §-a (1) bekezdésének alkalmazásával fegyelmező zászlóaljban rendelte végrehajtani. Az említett törvényhely szerint ugyanis a szabadságvesztés fegyelmező zászlóaljban történő végrehajtására akkor kerülhet sor, ha az elítélt hátralevő katonai szolgálati idejére is figyelemmel, a büntetés célja ez úton is elérhető. A Btk. 107. §-a (1) bekezdése alklamazásának lehetőségét mindenkor a bűncselekmény tárgyi súlya, jellege, a terhelt személyi körülményei, és egyénisége értékelésével kell vizsgálni, szem előtt tartva a katonai szolgálati érdekeket. A Legfelsőbb Bíróság rámutat arra, hogy a szabadságvesztés fegyelmező zászlóaljban történő végrehajtásának elrendelésére csakis akkor kerülhet sor, ha az elkövetett cselekmény nem kiemelkedő súlyú és elsősorban a katonai rend és fegyelem ellen irányul. Ugyanakkor e végrehajtási mód rendszerint nem alkalmas súlyos bűncselekményeket elkövető, visszaeső elítélteknél a büntetési célok elérésére. A vádlottnál megállapítható, hogy korábban súlyos testi sértés bűntette 87