Mátyás Miklós (szerk.): Katonai büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok. 1973. január-1978. október (Budapest, 1979)

lése érdekében végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása nem indokolt — mint a felvetett esetben —, akkor a végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés alkalmazása — a próbaidővel nagy részben vagy egészben egybeeső javítóintézeti nevelés mellett — általában nem alkalmas a Btk. 86. §-ában meghatározott annak a célnak a szolgálatára, hogy a fiatalkorú helyes irányú fejlődését előmozdítsa. A javítóintézeti nevelés alatt álló fiatalkorúval szemben tehát felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása általában nem célravezető. Helyette inkább újból nevelő intézkedés — pl. ismét javítóintézeti nevelés — alkalmazása a helyes, Mindemellett e két jogintézmény olyan ellentétben nem áll egymással, hogy az eset összes körülményei gondos értékelésének eredményeként együttes alkalmazásuk kizárt vagy éppen törvénysértő lenne. Kivételes esetekben — mint pl. amikor már csak rövid idő van hátra a fiatalkorúnak az intézetből való elbocsátásáig, s ekkor kerül sor az újabb ítélet meghozatalára — indokolt lehet felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása. b) Amennyiben a korábban végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt fiatalkorú a próbaidő alatt követ el újabb bűncselekményt, ez a körülmény arra mutat, hogy a korábbi ítélet nem gyakorolt kellő nevelő hatást a fiatalkorúra. Ez a megállapítás azonban nem mindig egyértelmű. Lehetséges, hogy az elkövetett újabb bűncselekmény tárgyi súlya, társadalomra veszélyessége nem jelentős, s így nem indokolt végrehajtható szabadságvesztés kiszabása. Éppen ezért mindig a legnagyobb gondossággal és körültekintéssel kell vizsgálnia a bíróságnak, hogy az adott esetben a fiatalkorúak börtöne vagy pedig a javítóintézet az, amely a fiatalkorú jövőbeni fejlődésére a legkedvezőbb hatást fogja gyakorolni. Amennyiben a fiatalkorú átnevezése szempontjából az a döntő, hogy kiemeljék kedvezőtlen környezetéből, a legtöbb esetben elegendő lesz, ha a bíróság javítóintézeti nevelését rendeli el. Ebből a szempontból azonban mélyrehatóan kell vizsgálni az eset összes körülményeit, a fiatalkorú egyéniségét, személyi és életkörülményeit. Ha ezekből arra vonható következtetés, hogy a fiatalkorú átnevelésének érdeke mellőzhetővé teszi a végrehajtható szabadságvesztés kiszabását, akkor javítóintézeti nevelés elrendelése lesz indokolt. Ellenkező esetben — amikor azt a fiatalkorú helyes fejlődése nélkülözhetetlenné teszi, de mindig a körülmények gondos mérlegelése alapján — végrehajtható szabadságvesztés kiszabása a helyes. A javítóintézeti nevelés 91. § 73. BKT 6/1975. sz. Ha a javítóintézeti nevelésre ítélt fiatalkorút a javítóintézeti nevelés tartama alatt ismét javítóintézeti nevelésre ítélik: a) amennyibén az elbírált bűncselekmények quasi halmazati viszonyban vannak egymással, a javítóintézeti nevelés egy évi legrövidebb időtartamát az intézetbe történt befogadásának a napjától; 72