Mátyás Miklós (szerk.): Katonai büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok. 1973. január-1978. október (Budapest, 1979)
A katonai bíróság a bűnösségi körülmények vizsgálata során úgy találta, hogy a vádlott javára értékelendő enyhítő körülményekre tekintettel végrehajtandó szabadságvesztés kiszabására nincs szükség. A vádlott első ízben követett el gondatlanul bűncselekményt és a közlekedésrendészeti szabályokat nem durván szegte meg. Inkább a vezetésben való nagymérvű járatlansága miatt nem tudta helyesen megválasztani a szükséges oldaltávolságot. A tartósan követett ítélkezési gyakorlat értelmében a nem jelentős gondatlanságból eredően első ízben közlekedési vétséget elkövetőkkel szemben még súlyosabb sérülés okozása esetén is elérhetők a büntetési célok a szabadságvesztés végrehajtása nélkül. önmagában az a tény, hogy a vádlott sorkatonai szolgálatot teljesít, az általános büntetéskiszabási gyakorlattól való eltérést és fegyelmező zászlóaljban vagy katonai fogdában letöltendő szabadságvesztés kiszabását nem indokolja. Noha a sorkatonai szolgálatot teljesítő gépjárművezetők jelentős része csekélyebb vezetési gyakorlattal rendelkezik, a katonai szolgálati érdekeket messzemenően tiszteletben tartva, nagy lelkesedéssel és szorgalommal igyekszik a feladatait teljesíteni. Jelen esetben a vádlott elöljárója kérésére önként vállalkozott szolgálati útra. Mindebből az is következik, hogy a sorkatonai szolgálatot teljesítő és gondatlan bűncselekményt elkövető vádlottak ugyanolyan joghátrányok alkalmazásával nevelhetők a közlekedési fegyelemre, mint a katonai szolgálatban nem álló elkövetők. Ahhoz pedig katonai speciális érdek nem fűződik, hogy a sorkatonai szolgálatban állók gondatlanul megvalósított bűncselekmény esetén fegyelmező zászlóaljba kerüljenek és a katonai szolgálatuk időtartama lényegében meghosszabbodjék. Az ilyen bűncselekmények elkövetőit a speciális katonai büntetés végrehajtási mód alkalmazásával, katonai fegyelemre sem kell nevelni, mert ezek a szolgálati fegyelem ellen alig vétenek. A végrehajtandó szabadságvesztés kiszabásának mellőzése gondatlanul megvalósított bűncselekmények esetén az elkövetők érdekeivel is megegyezik. A végrehajtást illetően próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést megállapító ítélet jogerőre emelkedése napján ugyanis a vádlott a Btk. 80. § (1) bekezdés b) pontja alapján mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól, tehát a polgári életbe büntetlen előéletűként térhet vissza. Mindezekre tekintettel a katonai bíróság a szolgálatát megfelelően teljesítő, s néhány hónap múlva leszerelő vádlottra kiszabott szabadságvesztés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. (Kaposvári Katonai Bíróság KB. 1. 2/1974. sz.) 63. A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése törvénysértő, ha a halálos közúti baleset durva közlekedési szabályszegés következménye. A terhelt a város belterületén vezette személygépkocsiját. Az útkereszteződéshez érve balra kanyarodott anélkül, hogy a szembejövő forgalomról meggyőződött volna. A szemközti irányból motorkerékpáron közeledett a kereszteződéshez kb. 50 km/óra sebességgel a sértett és motorkerékpárjával az eléje balra kanyarodó személygépkocsi jobboldali részébe ütközött. A baleset folytán olyan súlyos sérülést szenvedett, hogy másnap meghalt. Az első fokú bíróság a terheltet halálos közúti baleset gondatlan okozásának bűntette miatt 1 évi és 8 hónapi szabadságvesztésre, továbbá a gépjárművezetéstől 2 évi eltiltásra ítélte. A másodfokon eljárt bíróság annyiban változtatta meg az ítéletet, hogy a 66
