Mátyás Miklós (szerk.): Katonai büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok. 1973. január-1978. október (Budapest, 1979)

irathamisítással elkövetett sikkasztás bűntette miatt 8 hónapi szabadságvesztésre és 2000 forint pénzbüntetésre ítélte. A bűnösség alapjául szolgáló tényállás lényege a következő. A terhelt a V. és Vidéke ÁFÉSZ 1. sz. italboltjának volt a vezetője. 1975 decemberében önleltárt készített, majd folyamatosan összesen 10 177 forintot vett ki a bolt bevételéből. A hiányt akként tüntette el, hogy 13 660 forint értékben kétszeres jóváírást végzett. A későbbiek során az okozott kár jelentős részét megtérítette. A fenti határozatok ellen a szabadságvesztés végrehajtása felfüggesztésének a mellőzése miatt emelt törvényességi óvás alapos. A bűnösségi körülmények értékelése során az eljárt bíróságok helyesen értékelték súlyosítóként a vagyon elleni bűntettnek a társadalmi tulajdon sérelmére való megvalósítását és a folytatólagosságot. Tévedtek ellenben, amikor a terhelt beismerésének enyhítő körülménykénti értékelését arra hivatkozással mellőzték, hogy az nem volt feltáró jellegű. Az eljárás adataiból kitűnően a terhelt a sikkasztás tényét, tehát a konkrét ügy lényegét már a nyomozati eljárás során is őszintén feltárta. Ennélfogva pedig önmagában az a körülmény, hogy az okirathamisítás tényét vitatta, nem teszi mellőzhetővé az ügy lényegére vonatkozó feltáró jellegű beismerésének enyhítőkénti értékelését. A terheltnek három kiskorú gyermeke van, a kár egy részét megtérítette. A jogpolitikai elveket figyelmen kívül hagyva jártak el a bíróságok, amikor az eddigiekben a törvénnyel összeütközésbe nem került terhelttel szemben végrehajtásra kerülő szabadságvesztést szabtak ki. A cselekmény tárgyi súlya és a terhelt személyében rejlő társadalomra veszélyesség foka nem olyan jelentős; az eddigi becsületes életviteléből, beismeréséből és az okozott kár részbeni megtérítéséből arra kell következtetni, hogy a büntetés célja végrehajtás alá nem kerülő szabadságvesztéssel is elérhető. Törvényt sértettek tehát az eljárt bíróságok, amikor a büntetés végrehajtásának felfüggesztését mellőzték. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a törvénysértés megállapítása mellett a terhelttel szemben helyes tartamban kiszabott szabadságvesztés végrehajtását a Btk. 70. §-ának (1) bekezdése alapján, a (3) bekezdésére is figyelemmel, 3 évi próbaidőre felfüggesztette. (Legf. Bír. B. törv. IV. 1106/1976. sz.) (49/1977.) 51. A társadalmi együttélési szabályokat sorozatosan semmibevevő, gátlástalanul és útonálló jelleggel garázdaságot megvalósító személlyel szemben hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása indokolt. A katonai bíróság garázdaság bűntette miatt az I. r. honvéd vádlottat 6 hónapi — fegyelmező zászlóaljban végrehajtandó —, a II. r. polgári egyén vádlottat ugyancsak 6 hónapi — 2 évi próbaidőre felfüggesztett — szabadságvesztésre ítélte. Ez utóbbival szemben az ítélet első fokon jogerőre emelkedett. A katonai bíróság ítéletében megállapított tényállás szerint az I. r. honvéd vádlott szabadsága alatt lakóhelyén a II. r. vádlott társaságában szórakozott és szeszes italt fogyasztott. Éjfélkor kerékpárral indultak lakásukra és közben utolérték a szomszédos községbe hazafelé tartó sértettet, aki a falu szélén barátait várta kerékpárral. A vádlottak minden indok nélkül belekötöttek az általuk korábban nem ismert személybe és őt tettleg bántalmazták. Ennek során az I. r. vádlott 2—3 esetben arcul ütötte, majd ugyan56