Mátyás Miklós (szerk.): Katonai büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok. 1973. január-1978. október (Budapest, 1979)

valósításakor tudott, mint amelyről nem tudott. A törvényi tényálláson kívül eső következmény — tárgyi okokból való beállta — akkor is bűnösségi körülmény lehet, ha az elkövető tudata nem terjedt ki erre. II. Az egyes bűnösségi körülmények közül a következők tekintetében szükséges az egységes értékelést elősegítő iránymutatás. A) Alanyi jellegű bűnösségi körülmények 1. A büntetett előélet tekintetében a 6. számú irányelv iránymutatásait a bírói gyakorlatban következetesebben kell követni, mégpedig nemcsak a visszaesők, hanem az egyéb bűnismétlők esetében is. A más jellegű szándékos bűncselekmény miatt korábban többszörösen elítéltek társadalomra veszélyessége is magas fokú (pl. ha válogatás nélkül, különböző bűncselekményeket sorozatosan követnek el). A büntetlen előélet általában enyhítő körülmény. Kivétel ez alól, ha az elkövető fiatalkorú vagy a fiatalkort néhány évvel meghaladott ún. fiatal felnőtt. Általában ugyancsak kizárt ennek enyhítő körülményként értékelése hivatalos személynél, kivéve, ha a bűncselekmény semmilyen kapcsolatban sincs az elkövető e minőségével. Nem kizárt a büntetlen előélet enyhítőként való értékelése, bár az elkövető állása betöltésének feltétele a büntetlen előélet, ha cselekményét nem e beosztásának felhasználásával követte el. A legsúlyosabb bűntettek elkövetőinek a javára a büntetlen előélet súlytalanná válhat. Nem zárja ki a büntetlen előélet értékelését a korábban alkalmazott figyelmeztetés (Btk. 60. §), továbbá a szabálysértés miatti vagy a társadalmi bírósági felelősségre vonás, csupán annak jelentőségét csökkentheti. Ugyancsak nem zárja ki a büntetlen előélet értékelését az sem, ha az elkövető egyébként kifogás alá eső életmódot folytat, ez azonban jelentősen csökkentheti annak nyomatékát. Alig van jelentősége a büntetlen előéletnek olyan esetben, amikor megelőzően ugyan bíróság elé nem került személy sorozatosan követett el bűncselekményeket, de sikerült a felelősségre vonás alál kibújnia. Az ilyen bűnözőknél az erkölcsi bizonyítvány szerinti büntetlen ejóélet értékelése formális. 2. a) A visszaesőkkel kapcsolatos 6. számú Irányelvben foglaltaknak megfelelően a kriminológiai értelemben vett visszaesést következetesen kell súlyosítóként értékelni. Nyomatékosan kell értékelni súlyosítóként, ha az elkövető szabadulás után viszonylag rövid idő múlva valósít meg bűncselekményt, amely a büntetés hatástalanságát bizonyítja. Többszörös visszaesőknél a bűncselekmény tárgyának viszonylag csekély értéke kisebb nyomatékkal jön figyelembe. A külföldön történt elítélés az elkövető társadalomra veszélyességének megítélésénél súlyosító körülmény lehet. b) A Btk. 78. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezést elsősorban a 49