Mátyás Miklós (szerk.): Katonai büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok. 1973. január-1978. október (Budapest, 1979)

A közügyektől eltiltás 48. § 32. í. A büntetés végrehajtásának törvénysértő felfüggesztése a katonai szolgálati kötelesség teljesítését megtagadó vádlottal szemben. II. Tartalékos rendfokozattal rendelkező polgári egyénnel szemben a lefokozás nem mondható ki. III. A közügyektől eltiltás alkalmazása. A katonai bíróság a tartalékos szakaszvezető vádlottat katonai szolgálati kötelezettség teljesítése megtagadásának bűntette miatt 1 évi — börtönben letöltendő, de a végrehajtás tekintetében 3 évi próbaidőre felfüggesztett — szabadságvesztésre és lefokozásra ítélte. Az ítéletben megállapított tényállás szerint a vádlott 1953 novemberétől 1955 novemberéig teljesített sorkatonai szolgálatot, majd szakaszvezetői rendfokozatban tartalékállományba került. 1973 nyarán tagja lett a „Jehova Tanúi" vallási szektának. Ezt követően 1974 februárjában behívóparancsot kapott, amely szerint február 25-én kellett jelentkeznie tartalékos katonai szolgálat teljesítése végett. A megjelölt időpontban, 08 órakor megjelent az alakulatnál, azonban a szolgálat teljesítését vallási meggyőződésére hivatkozva megtagadta. Az első fokon jogerőre emelkedett ítélet ellen emelt törvényességi óvást a Legfelsőbb Bíróság alaposnak találta. Tévedett ugyanis a jogerős ítéletet meghozó katonai bíróság, amikor a katonai szolgálati kötelezettség teljesítését vallási meggyőződésére hivatkozással megtagadó terhelttel szemben végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki és mellékbüntetésül a Btk. 110. §-ának alkalmazásával lefokozta. E cselekmény tárgyi súlya jelentős, miután közvetlenül veszélyezteti a fegyveres erők hadrafoghatóságát, s ez indokolja az általános megelőzés szempontjainak előtérbe helyezését. Ez, de a terhelt személyi körülményei sem teszik így lehetővé a szabadságvesztésnek próbaidőre történő felfüggesztését, miután az ilyen büntetés nem biztosítja kellően a Btk. 34. §-ában írt büntetési célok érvényesülését. A Legfelsőbb Bíróság már több esetben rámutatott, hogy a büntetés végrehajtásának a felfüggesztésénél az elkövető személyi körülményeinek az értékelése és az elkövetett bűncselekmény jellegének, valamint súlyának mérlegelése mellett vizsgálni kell azt is, hogy a felfüggesztés összhangban áll-e az elkövető megnevelésével, a társadalom védelmével, nem áll-e ellentétben az általános megelőzéssel. A jelen ítélet viszont ellentétben áll az állandóan követett bírói gyakorlattal is. Egyebekben a terhelt a bűncselekmény elkövetésének időpontjában nem teljesített katonai szolgálatot, ezért nem tartozott a fegyveres erők tényleges állományú tagjai közé. A Btk. 109. §-ának a rendelkezései szerint viszont — figyelemmel a Btk. 103. §-ában írtakra — a lefokozás mellékbüntetés csak katonával szemben alkalmazható. Törvényt sértett ezért a katonai bíróság, amikor a tartalékos szakaszvezetői rendfokozattal rendelkező polgári személy terheltet a Btk. 110. §-ának alkalmazásával mellékbüntetésül lefokozta. Figyelemmel ugyanakkor a bűncselekmény tárgyi súlyára, valamint arra, hogy a terhelt egyik alapvető állampolgári kötelességének teljesítését tagadta meg, tévesen mellőzte az eljárt bíróság a terheltnek a közügyektől el35