Mátyás Miklós (szerk.): Katonai büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok. 1973. január-1978. október (Budapest, 1979)

tiltását. Minderre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a katonai bíróság ítélete a büntetés kiszabása tekintetében törvénysértő, ezért azt e részében hatályon kívül helyezte és a terheltet — a végrehajtás felfüggesztésének mellőzésével — 8 hónapi szabadságvesztésre, valamint 1 évre a közügyektől eltiltásra ítélte. (Legf. Bír. Kat. Törv. III. 349/1974.) 33. A katonai szolgálat teljesítését korábban megtagadó hadkötelessel szemben, aki a bírósági eljárásban vállalja a katonai szolgálat teljesítését, lehetőleg olyan büntetést kell alkalmazni, amely lehetővé teszi bevonultatását. A közügyektől eltiltás alkalmazása ilyen esetekben nem indokolt. Részletesen: Btk. 167. §-nál. 49. § 34. A katonai szolgálati kötelezettségének teljesítését megtagadó személy — a kiszabott szabadságvesztés tartamától függetlenül — a bűncselekmény jellege folytán méltatlan a közügyek gyakorlására. A katonai bíróság a hadköteles vádlottat katonai szolgálati kötelesség teljesítése alól megjelenési kötelezettség elmulasztásával elkövetett végleges kibúvás bűntette miatt 10 hónapi — a végrehajtás tekintetében 3 évi próbaidőre felfüggesztett — szabadságvesztésre, továbbá 4000 Ft pénzmellékbüntetésre és 3 évi közügyektől eltiltásra ítélte. A Legfelsőbb Bíróság az ítéletet akként változtatta meg, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztését, valamint a pénzmellékbüntetés és a közügyek gyakorlásától eltiltás kiszabását mellőzte. A másodfokú ítélet ellen a közügyektől eltiltás mellőzése miatt emelt törvényességi óvást a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa az alábbiak szerint alaposnak találta: A Btk. 49. §-ának rendelkezései értelmében a közügyektől eltiltást azzal szemben kell alkalmazni, akit szabadságvesztésre ítéltek, ha az eset összes körülményeire figyelemmel a közügyekben részvételre méltatlannak mutatkozik. A törvény rendelkezéséből következően e mellékbüntetés alkalmazásánál valamennyi, az ügy érdemét érintő kérdést vizsgálni kell, így többek között nyomatékkal veendő figyelembe a terhelt által elkövetett bűncselekmény súlya és jellege is. Bizonyos bűncselekmények elkövetése esetén — az egyéb körülményektől függetlenül — önmagában a cselekmény jellegéből (pl. állam elleni bűntett) következik, hogy a terhelt a közügyekben részvételre méltatlan. Jelen esetben a vádlott az egyik alapvető állampolgári ktöelezettségének teljesítését tagadta meg. Ezzel olyan bűncselekményt valósított meg, amelynek elkövetésével kifejezésre juttatta államunk alapvető törvényeivel szembeni ellenszegülését. Egyértelműen kinyilvánította, hogy a minden magyar állampolgárt terhelő kötelezettségének nem kíván eleget tenni. Ilyen körülmények mellett — függetlenül a kiszabott szabadságvesztés tartamától — az elkövetett bűncselekmény jellege miatt méltatlan a közügyek gyakorlására. Az adott bűncselekmény mellett tehát nincs meghatározó jelentősége annak, hogy a terhelt egyébként a munkáját kifogástalanul ellátta és előélete is kedvező. Hasonlóan az sem befolyásolhatja a közügyektől eltiltás kiszabását, hogy a terhelt a sorkatonai szolgálatát jól teljesítette. A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa ezért megállapította, hogy tör36