Mátyás Miklós (szerk.): Katonai büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok. 1973. január-1978. október (Budapest, 1979)

30. Pénzmellékbüntetést kell alkalmazni a határozott tartamú szabadságvesztés mellett azzal a sorkatona elkövetővel szemben, aki haszonszerzés céljából követett el bűncselekményt és megfelelő keresete, jövedelme vagy vagyona van. A katonai bíróság a cselekmény elkövetésekor sorkatona, de az elbírálás idején már tartalékállományban levő és rendszeres keresettel járó foglalkozást folytató vádlottat folytatólagosan elkövetett sikkasztás miatt felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. A tényállás szerint a vádlott mint az alakulat élelmezési raktárának kezelője, jelentős mennyiségű húst elsikkasztott és azt értékesítve, több ezer forint jogtalan haszonhoz jutott. A katonai bíróság erre irányuló ügyészi indítvány ellenére nem alkalmazott pénzmellékbüntetést. Ennek indokául azt fejtette ki, hogy a vádlottnak a cselekmény elbírálásakor meglevő keresete nem lehet alapja e mellékbüntetés alkalmazásának, mivel a cselekményt az elkövetéskor fennállott helyzet figyelembevételével kell elbírálni. Az elkövetéskor pedig a vádlott vagyonnal, illetve megfelelő jövedelemmel, keresettel nem rendelkezett. Ilyen módon — annak ellenére, hogy az elbíráláskor kb. havi 3000 forint keresete volt — a pénzmellékbüntetés alkalmazásának előfeltételei az első fokú bíróság álláspontja szerint nem voltak meg. A katonai bíróság álláspontja téves. A pénzmellékbüntetés kötelező alkalmazásának előfeltételeit a Btk. 46. §-a (1) bekezdésének a) pontja szabja meg. E szerint azzal szemben, akit határozott tartamú szabadságvesztésre ítéltek és megfelelő keresete, jövedelme vagy vagyona van, mellékbüntetésként pénzbüntetést kell alkalmazni, ha a bűncselekményt haszonszerzés céljából követte el. Ezzel kapcsolatban eltérő rendelkezés a Büntető Törvénykönyvnek a sorkatonákra vonatkozó rendelkezései közt nincs. így a Btk. 46. §-ának szabályai az irányadók akkor is, ha az elkövető sorkatona. A Btk. nem tartalmaz olyan rendelkezést sem, hogy csak azzal az elkövetővel szemben lehet pénzmellékbüntetést kiszabni, aki a cselekmény elkövetésekor rendelkezett megfelelő vagyonnal, keresettel, illetve jövedelemmel. Mivel pedig a vádlott a már említettek szerint kb. havi 3000 forint rendszeres jövedelemmel rendelkezik, az indítványozott pénzmellékbüntetés alkalmazásának nincs akadálya. Természetesen a fenti elv megfelelően érvényesül akkor is, ha a pénzmellékbüntetésnek a Btk. 46. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti kiszabása látszik indokoltnak. A Legfelsőbb Bíróság ennélfogva az első fokú ítéletet megváltoztatta és a vádlottat pénzmellékbüntetésre is ítélte. (Legf. Bír. Katj. III. 359/1977. sz.) (183/1978.) 31. I. A katonai szolgálati kötelezettség teljesítésének vallási meggyőződésből történő megtagadása még tartalékos szolgálatra behívott elkövető esetében is jelentős súíyú bűncselekmény; az elkövető bűnösségének foka nem csekély, s ezért a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére nem kerülhet sor. II. Az ily bűncselekményt elkövető közügyektől eltiltása általában nem mellőzhető, viszont a pénzmellékbüntetés alkalmazása vele szemben nem szolgálja a büntetés céljainak elérését. Részletesen: Btk. 167. §-nál. 34