Mátyás Miklós (szerk.): Katonai büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok. 1973. január-1978. október (Budapest, 1979)

A szándékos bűncselekmény törvényi tényállását megvalósító több cselekmény a folytatólagosság jogi egységébe tartozik, ha mind a tárgyi oldalon, mind az alanyi oldalon olyan belső összefüggés áll fenn, amelynél fogva az egyes részcselekmények külön jogi értékelése nem indokolt. A folytatólagosság megállapításának feltétele a tárgyi oldalon: az egyes részcselekmények egyneműsége, az elkövetések között viszonylag rövidebb időköz, a sértett és a jogtárgy azonossága, az elkövetés módjának hasonlósága; az alanyi oldalon: az egységes akaratelhatározás és az indíték azonossága. A törvényi tényállást külön-külön is megvalósító részcselekmények együttesen alkotnak egyetlen bűncselekményt. Ebből következik, hogy a büntethetőség elévülése szempontjából nem külön-külön az egyes részcselekmények elkövetésének, hanem a bűncselekmény törvényi tényállásához tartozó legutolsó részcselekmény véghezvitelének, illetőleg — kísérlet esetén — a véghezvitelre irányuló utolsó tevékenység megvalósításának az időpontja az irányadó, s ettől kell számítani a folytatólagosan elkövetett bűncselekmény törvényi büntetési tételéhez igazodó elévülési időt. Ez áll összhangban az elévülés általános céljával. A büntethetőség elévülésének jogpolitikai indoka ugyanis az, hogy ha a bűncselekmény elkövetése óta hosszabb idő telt el, a büntetésnek a Btk. 34. §-ában írt céljai már nem érhetők el. A Btk. 32. §-ának a) és b) pontjában foglalt rendelkezés szerint az elévülés határidejének kezdő napja az a nap, amelyen az elkövetőnek a bűncselekmény tényállásához tartozó cselekménye véget ért, illetőleg az eredmény bekövetkezett, kísérlet esetén pedig, amelyen az elkövető a véghezvitelre irányuló utolsó tevékenységét megvalósította. Ezért a folytatólagosan elkövetett bűncselekmény büntethetőségét megszüntető elévülés határidejének kezdő napja az utolsó részcselekmény elkövetésének napjával azonos. A Legfelsőbb Bíróság Büntető és Katonai Kollégiumának 3/1970. számú tanácselnöki állásfoglalása (BJD 5689. sz.) tárgytalanná vált. III. fejezet A büntetések és az intézkedések I. cím A büntetések A büntetés célja 34. § 22. I. A többszörösen visszaeső, idegen járművet mástól jogtalan használat végett megszerző elkövetőre szigorú büntetést kell kiszabni. II. Közúti veszélyeztetés bűntettének elkövetőjével szemben a járművezetéstől eltiltás alkalmazása nem mellőzhető. A katonai bíróság a sorkatona terheltet 4 rb. visszaesőként elkövetett lopás bűntette, 3 rb. visszaesőként és jogtalan behatolás útján elkövetett lo26