Mátyás Miklós (szerk.): Katonai büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok. 1973. január-1978. október (Budapest, 1979)

összegyűlt személyektől távolabb, majd később a presszóba. A vádlottnak ezt a magatartását nem lehet elfogásnak, letartóztatásnak vagy fogvatartásnak tekinteni, Mivel a vádlott a törvénytelen fogvatartás bűntetténél megkívánt személyi szabadságtól megfosztást eredményező magatartást nem tanúsított, ezért magatartása eme bűncselekménynek nem minősül. (Legf. Bír. Katf. III. 427/1972. sz.) (7/1973.) 119. A hivatali visszaélés bűntettének megállapítását nem alapozza meg, ha a rendőr hivatali eljárása során jóhiszeműen tett jelentésének vagy eljárás iránti kezdeményezésének tartalma utólag nem bizonyul valónak. Az első fokú katonai bíróság tárgyalásának bizonyító anyaga szerint a sértett ellen a közúti közlekedésben tanúsított magatartása miatt több ízben merült fel kifogás. Először jogosítvány nélkül vett részt a közlekedésben és súlyos testi sérülést okozva elütötte F. T.-t. Később motorkerékpárjának vezetését olyan személynek engedte át, aki vezetői engedéllyel nem rendelkezett és közlekedési balesetet okozott. Ezután járművével egy lezárt sorompónak hajtott. Végül pedig gyalogátkelőhelyen egy gyalogost elütött, majd egy alkalommal gépkocsival, szándékosan ráhajtott egyik ismerőse földre fektetett kerékpárjára és amikor emiatt figyelmeztették, becsületsértő hangnemben válaszolt. A sértett a tárgyalás egyes adatai szerint 1975 januárjában lakóhelyén verekedésben vett részt. 1976 márciusában pedig ittas állapotban tettlegességre ragadtatta magát és az akkor kialakult verekedés következményeként a szórakozóhelyen a korábban tervezettnél hamarabb el kellett rendelni a zárórát is. A sértett lakóhelyének párttitkára akként nyilatkozott, hogy a sértett már kisebb mennyiségű ital fogyasztása után is kötekedő, kihívó magatartást tanúsít és ittas állapotban többször kezdeményezett verekedést és okozott botrányt. Ezért a községi tanács ülésén a körzeti megbízott rendőr főtörzsőrmester vádlott figyelmét többször felhívták, hogy a sértettel szemben keményebben lépjen fel. A helyi községi tanács elnöke a vádlottal szembeni eljárás során arról tett vallomást, hogy a sértett rendbontó magatartása a község vezetőit is foglalkoztatta és a vádlott fellépésére inkább az elnéző humanitás volt a jellemző, mintsem hogy alaptalanul tett volna bárki ellen feljelentést. Ugyanakkor az első fokú tárgyalás anyaga szerint a sértettet katonai szolgálatból ideggyengeség miatt a szolgálati ideje letöltése előtt leszerelték. A rendőr főtörzsőrmester körzeti megbízott vádlott ezek után — a fentiek ismeretében — kezdeményezte a sértett gépjárművezetői engedélyének bevonását, továbbá alkoholelvonó kezelésének elrendelését is. Emellett verekedés szabálysértése miatt feljelentette. Az illetékes hatóságok és szervek az eljárást lefolytatták, a sértett ellen azonban semmiféle intézkedést nem hoztak, mivel a kivizsgálás folyamán elmarasztalására — álláspontjuk szerint — kellő adat nem merült fel. Ezzel egyidejűleg büntető eljárás indult a sértettel szembeni eljárást kezdeményező rendőr vádlott ellen. A vád álláspontja szerint a vádlott a sértett ellen hivatali helyzetével visszaélve, jogtalan hátrány okozása céljából járt el. Az első fokú bíróság a vádlottat az ellene folytatólagosan elkövetett 119