Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 2. kötet (Budapest, 2001)

1978. ÉVI IV. TÖRVÉNY A BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYVRŐL 551 3. II. A lőfegyverrel visszaélés bűntettének törvénvsértő megállapítása. (BH 1986/2-47.) 4. A büntetőeljárás során lefoglalt és a bűncselekmény eszközeként nem használtengedély nélkül birtokban tartott - riasztópisztoly és a hozzávaló lőszerek a terhelt részére nem adhatók ki, hanem az iratokat meg kell küldeni az elkövető lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányságnak a szabálysértési eljárás lefolytatása, illetőleg az elkobzás kimondása végett. (BH 1993/8-480/1V.) 5. A hivatásos honvédtisztnek az a magatartása, hogy a lőszertartási engedéllyel rendelkező hivatásos katonatársától 16 db pisztolylőszert vett át lőszertartási engedély hiányában, majd azokat mintegy két hétig a szolgálati helyén a birtokában tartotta - a társadalomra veszélyesség hiányában -, nem valósítja meg a lőszerrel visszaélés bűntettét. (BH 1996/7-347.) Tiltott szerencsejáték szervezése 267. § I. 1. A tiltott szerencsejáték szervezője - vagyis az, aki a szerencsejátékot irányítja, és másokat az abban való részvételre rábír vagy rábírni törekszik - akkor is megvalósítja a bűncselekményt, ha ő maga személyesen nem vesz részt a játékban. II. A tiltott szerencsejáték szervezése rendszeres, ha az elkövető a tényállásszerű magatartást többször fejti ki, amely természetes egység, ezért a folytatólagosság megállapítása kizárt. (BH 1996/1-11.) 2. Nem a tiltott szerencsejáték szervezésének vétségét, hanem a játék- és pénznyerő automaták üzemeltetésére vonatkozó szabályok megszegésének szabálysértését követi el az ilyen automaták üzemietetésére alakult kft. ügyvezető igazgatója, aki különböző vendéglátó-ipari egységek tulajdonosainak pénznyerő automatákat ad át üzemeltetésre abban a téves tudatban, hogy azok játékautomaták, de kellő gondossággal felismerhette volna, hogy azok valójában pénznyerő automaták. (BH 1997/10-471.) Közösség elleni izgatás 269. § 1. A közösség elleni izgatás veszélyeztető - a köznyugalmat, a társadalmi békét veszélyeztető - bűncselekmény, melynek törvényi tényállása célzatot (tehát egyenes szándékot) nem követel meg. A bűncselekmény megvalósulásához elegendő, ha az elkövető tudatában van annak, hogy sokak előtt tett megnyilvánulása gyűlölet szítására alkalmas. Ez azonban - még ha eshetőleges szándékról van is szó - feltétlenül magában foglalja annak felismerését is, hogy a felhevített gyűlölet szélsőséges aktivitásba (intoleráns, kirekesztő, jogfosztó magatartásba, végső esetben - erőszakos jellegű - cselekvésbe) csaphat át. (HGY 5.) 2. A közösség elleni izgatás bűntette megvalósulásához nem szükséges az egyenes szándék; a cselekmény megvalósulásához elegendő, hogy az elkövető tudatában legyen annak: a nagyobb nyilvánosság előtt tett kijelentései a gyűlölet keltésére objektíve alkalmasak. (HGY 6., BH 1998/11-521.) 3.1. A közösség elleni izgatás törvényi tényállását megvalósító „gyűlöletre uszítás"