Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 2. kötet (Budapest, 2001)

552 1978. ÉVI IV TÖRVÉNY A BÜNTHTŐ TÖRVÉNYKÖNYVRŐL olyan gyűlölet felkeltésére irányul, amely aktív tevékenységbe megy át, azaz aktív, tevékeny gyűlöletre izgatást jelent. II. Az önkényuralmi jelkép használata nem valósul meg, ha az egyébként tiltott jelvény (jelkép) közszemlére tétele a történelem vagy a jelenkor eseményeiről szóló előadással összefüggésben, tájékoztatás céljából történik; az előadás szakmai színvonala büntetőjogi szempontból közömbös. (BH 1997/4-165.) Nemzeti jelkép megsértése 269/A-269/B. § I. A horogkeresztes zászló kitűzése és lefényképezése egy nagyváros lakóépületének bejáratánál, ahol ezt az éjszakai órák ellenére többen észlelhetik: az önkényuralmi jelkép közszemlére tételének tekintendő. (BH 1996/4-186.) 2.1. A közösség elleni izgatás törvényi tényállását megvalósító „gyűlöletre uszítás" olyan gyűlölet felkeltésére irányul, amely aktív tevékenységbe megy át, azaz aktív, tevékeny gyűlöletre izgatást jelent. II. Az önkényuralmi jelkép használata nem valósul meg, ha az egyébként tiltott jelvény (jelkép) közszemlére tétele a történelem vagy a jelenkor eseményeiről szóló előadással összefüggésben, tájékoztatás céljából történik; az előadás szakmai színvonala büntetőjogi szempontból közömbös. (BH 1997/4-165.) Közveszéllyel fenyegetés 270/A. § I. A tilos helyen parkolás miatt elszállított személygépkocsi vezetőjének a rendőrséggel folytatott telefonbeszélgetése során tett, a gépkocsi, majd „az egész kóceráj" felrobbantására utaló valótlan kijelentés nem valósítja meg a közveszéllyel fenyegetés vétségét. (BH 1996/5-243.) 2.1. A közveszéllyel fenyegetés bűncselekménye nem állapítható meg, ha a vádlottak bombának látszó, de robbanóanyagot nem tartalmazó tárgyat helyeznek el a közterületen; ez a cselekmény csak a garázdaság szabálysértése megállapítására alkalmas, amely miatt a törvényben foglalt legsúlyosabb joghátrány alkalmazása indokolt. II. Ha az elsőfokú bíróság a vádlottakat a bűncselekmény miatt ellenük emelt vád alól felmentette, ugyanakkor azonban a vád tárgyává tett cselekmény szabálysértésként értékelte: a vádlottakat az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére kell kötelezni, kivéve azt az összeget, amely szükségtelenül merült fel. (BH 1998/6-263.) 3.1. Társtettesként és fegyveresen elkövetett rablásként minősül, ha az elkövetők a pénzintézet sérelmére történt elkövetés során a biztonsági őrtől a lőfegyvert elveszik, és ezzel kényszerítik a pénztárost a pénz elvételének tűrésére. II. A lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntettével bűnhalmazatban a rablás bűntettét is megvalósítják az elkövetők, akik a pénzintézet biztonsági őrétől a lőfegyverét és az abba betárolt lőszerét egy lőfegyvernek látszó pisztollyal fenyegetve elveszik, és azt a későbbiekben megtartják. III. A közveszéllyel fenyegetés vétségét is megvalósítják az elkövetők, ha a pénzinté-