Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 2. kötet (Budapest, 2001)

536 1978. ÉVI IV. TÖRVÉNY A BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYVRŐL 18. A tárgyi bűnpártolás és az orgazdaság elhatárolása szempontjából annak van jelentősége, hogy míg bűnpártoló elsődlegesen az alapcselekmény elkövetőjének az érdekében cselekszik, addig az orgazda a cselekmény elkövetésével a saját vagy más - de az alapcselekmény elkövetőjén kívülálló - személy részére történő haszonszerzésre törekszik. (BH 1999/10-438.) 19. A felbujtóként elkövetett magánokirat-hamisítás vétségén kívül a felbujtóként elkövetett intellektuális közokirat-hamisítás bűntettét, valamint a felbujtóként elkövetett bűnpártolás bűntettét is megvalósítja, aki anyagi előnyt adva rábírja az ismerősét arra, hogy a rá kiszabott 6 hónapi szabadságvesztést a büntetés-végrehajtási intézetben helyette töltse le. (BH 2000/9-380.) 20. A bűnpártolás az azzal érintett személyek száma szerint bűnhalmazatban áll. (BH 2000/4-142.) Fogolyszökés 245. § 1. Afelnőtt korú vádlott, aki négy fiatalkorút a büntetés-végrehajtási intézetből történő szökésre rábír, elköveti a kiskorú veszélyeztetésének a bűntettét is. (BH 1986/10-400.) 2. Fogolyszökés bűntette alóli téves felmentés. (BH 1988/8-293.) 3. Fogolvszökés bűntettének kísérlete helyett rongálás vétségének megállapítása. (BH 1990/2-48.; > a Btk. 16. §-ánál.) 4. A fogolyszökés bűntettének nem az előkészülete, hanem a kísérlete valósul meg, ha a rendőrségi fogdában őrizetben levő terhelt az őrt - a szökés véghezvitele érdekében - súlyos testi sértést okozva bántalmazza, majd a fogda kulcsa után kutat; ilyen esetben a súlyos testi sértés bűntette nem értékelhető aljas indokból elkövetettként. (BH 1991/12-460.) 5. A fogolyszökés kísérletének és előkészületének elhatárolása. Az ügy négy vádlottja megállapodott abban, hogy a büntetés-végrehajtási intézetből megszöknek. Ennek véghezvitele érdekében az 1. és III. r. vádlott az ágyak szivacsmatracairól a vászonhuzatot levágta, pengével csíkokra szabdalták, majd azokból köteleket fontak. Ezt követően az I. r. vádlott fűrészlappal az ágyról levágott egy merevítővasat, amelyet az ablakot védő drótháló kifeszítéséhez később feszítővasként akarta felhasználni. Az l. r. vádlott a zárka ablakának harmadik vasrácsát elfűrészelte, a II. r. vádlott pedig a zárkaablakot védő drótháló feszítéséhez kezdett hozzá. A IV. r. vádlott társai tevékenységének zavartalanságát biztosítva, időről időre eltakarta a zárkaajtó nézőkéjét. A vádlottak cselekményét az egyik büntetés-végrehajtási felügyelő észlelte, így őket tetten érték és cselekményük meghiúsult. Az elsőfokú bíróság az I—III. r. vádlottakat társtettesként, a IV. r. vádlottat bűnsegédként elkövetett fogolyszökés bűntettének kísérlete miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte. A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a vádlottakat a fogolyszökés bűntettének kísérlete miatt ellenük emelt vád alól, a Be. 214. §-ának (3) bekezdés a) pontja alapján, bűncselekmény hiányában felmentette. A felmentő rendelkezés indokolása szerint a vádlottak által végrehajtott cselekmény nem volt elégséges arra, hogy a szökést ténylegesen lehetővé tevő feltételeket biztosítsa. Az elinduláshoz szükséges összes előfeltételt még nem teremtették meg, ehhez még további tevékenységre, legalább még egy vasrúd clfűrészelésére lett volna szükség. Az eltávozás előfeltételeinek létrehozatalát szolgáló ténykedésen nem jutottak túl, így nem volt megállapítható az sem, hogy a kényszertartózkodásukra