Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 2. kötet (Budapest, 2001)

1978. ÉVI IV. TÖRVÉNY A BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYVRŐL 537 kijelölt zárt hely elhagyását megkezdték volna, azaz cselekményük elérte volna a fogolyszökés bűntettének kísérleti szakaszát, így a cselekmény nem jutott túl az előkészületi szakon. Az eltávozás előfeltételeinek megteremtését szolgáló ténykedés olyan távolról veszélyeztette a jogi tárgyat, hogy az a kísérlet fogalmi körébe még nem volt vonható. A fogolyszökés bűntettének előkészülete nem bűncselekmény, ezért volt téves a bűnösségre vont következtetés. (BH 1992/1-8.) 6. A fogolyszökés bűntettének csupán - a nem büntethető - előkészülete valósul meg, ha az elkövetők a rendőrkapitányság zárkaajtajából kiemelt parkettabetét eltávolítása útján keletkezett nyíláson át a reteszeket elhúzták ugyan, de a zárka helyiségét nem hagyták el. (BH 1992/4-219.) 7. Minthogy az 1945. január 1. napja és 1953. december 31. napja között elrendelt rendőrhatósági őrizet (internálás) törvénysértő volt: az innen történő szökés nem alapozza meg a fogolyszökés bűncselekményének megállapítását. (BH 1992/6-375.) 8. Az előzetes letartóztatásból való szökés esetén az eljárás tárgyául szolgált cselekmények tárgyi súlyának és törvényi fenyegetettségének: a büntetés végrehajtása során történt fogolyszökés esetén pedig a jogerősen kiszabott szabadságvesztés tartamának és az abból még hátralevő időnek jelentősége van a büntetés kiszabása szempontjából. (BH 1993/4-209.) 9. A fogolyszökés bűntettének nem a kísérlete, hanem csupán - a nem büntethető előkészülete valósul meg, ha az előzetes letartóztatásban levő terheltek a zárka falát megbontották, a nélkül azonban, hogy az onnan való távozásukat megkezdték volna. (BH 1995/10-550.) 10. Az előzetes letartóztatás, illetve a szabadságvesztés végrehajtása során a hatósági őrizet a fogoly személyére szóló, egyéniesített joghátrány, ezért a fogolyszökés bűntettét a fogoly önálló tettesként és nem társtettesként valósítja meg akkor is, ha más foglyokkal együtt határozza el és viszi véghez a szökési cselekményét. (BH 1995/11-620.) 11.1. A várható szabadulására tekintettel átmeneti csoportba helyezett, és a külső munkahelyen foglalkoztatott elítélt továbbra is a büntetés-végrehajtási intézet felügyelete alatt áll, ezért ha a hatóság őrizetéből eltávozik, megvalósítja a fogolyszökés bűntettét. (BH 1996/1-10.) 12. Nem követi el a fogolyszökés bűntettét az elítélt, aki a büntetés-végrehajtási intézet előtt az utcát söpri és kihasználva azt, hogy ténylegesen őrzés, illetve felügyelet nélkül hagyták, a helyét elhagyja és elutazik. (HGY 291.) Fogolyzendülés 246. § 1.1. A fogolyzendülés bűntettének megvalósulása szempontjából közömbös, hogy az elkövetők jogos vagy jogtalan céljaik kikényszerítése érdekében vesznek részt a nyílt ellenszegülésben. 11. Fogolyzendülés miatt a büntetés korlátlan enyhítésének lehetőségét nem zárja ki, ha a nyílt ellenszegülésben részvételt a nélkül hagyják abba, hogy velük szemben annak kikényszerítése érdekében erőszak alkalmazására került volna sor. (BH 1992/9-571.) 2.1. A fogolyzendülés bűntette akkor is megvalósul, ha a fogvatartottak részéről kitörési kísérlet vagy a büntetés-végrehajtási intézet rendjét súlyosan zavaró cselekmény, esemény nem történt.