Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 2. kötet (Budapest, 2001)

1978. ÉVI IV, TÖRVÉNY A BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYVRŐL 535 A vagyoni előny szerzése céljából elkövetett tárgyi bűnpártolás és az orgazdaság - amennyiben ez utóbbi a Btk. 326. §-ának (1) bekezdésében felsorolt alapbűncselekmények tekintetében válósul meg - törvényi tényállása fedi egymást, ezért látszólagos alaki bűnhalmazat valósul meg. A törvény helyes értelmezése és az ezzel egyező bírói gyakorlat egységes abban, hogy minden olyan esetben, amikor az elkövető a saját vagy harmadik személy vagyoni haszna érdekében működik közre, a Btk. 326. §-ának (1) bekezdésében felsorolt bűncselekményből származó vagyontárgyak megszerzésében, elrejtésében vagy elidegenítésében, orgazdaságot kell megállapítani, mivel ez a bűncselekmény a Btk. 244. §-a (1) bekezdésének c) pontja, illetve (2) bekezdése szerinti bűnpártolás bűntettének kiemelt, speciális esete. A felsorolt bűncselekményekhez járuló tárgyi bűnpártolás sohasem minősülhet a Btk. 244. §-ának (2) bekezdése szerint, mert a vagyoni haszonszerzési célzat ezeket a cselekményeket orgazdasággá minősíti. (BH 1992/1-7.) 11. LA lőszerrel visszaélés bűntette és a bűnpártolás vétsége bűnhalmazatban megállapításának van helye, ha a terhelt a társa ellen indított eljárás sikerének meghiúsítása végett tőle azért veszi át és rejti el a lőszereket, nehogy azokat a hatóság megtalálja. (BH 1992/11-669.) 12. A katonának a szolgálati (rendeltetési) helyéről a szolgálat teljesítése alóli végleges kivonási szándékkal történő eltávozásával a szökés bűntette befejezett; a részére ezt követően nyújtott segítség nem a katonai bűncselekményhez nyújtott bűnsegélyt, hanem bűnpártolást valósít meg. (BH 1993/1-1.) 13. Az ellopott és a tárgyi bűnpártoló által elrejtett, majd elidegenített tárgy eladásából származó pénzösszeg nem tekinthető a bűncselekmény útján létrejött dolognak, ezért annak elkobzása kizárt. (BH 1993/4-208.) 14. Hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás helyett hivatali visszaélésnek minősül a rendőr büntetőeljárás meghiúsítására irányuló cselekménye, ha azt nem a hivatalos eljárása során valósította meg. A rendőr vádlott az ittas járművezető ellen indított ügyben nem folytatott eljárást, a cselekmény elkövetése során szolgálatban sem volt, nem kétséges viszont, hogy az állásából, hivatali helyzetéből adódó lehetőséget használta fel arra, hogy előnyt biztosítson. A vádlott az ügyeletes tiszt szolgálati helyiségébe rendőri voltát felhasználva jutott be, s így szerezte meg az eljárásához szükséges okiratokat. Ezért a megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és a vádlott hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás bűntettének minősített cselekményét a Btk. 225. §-ának 3. fordulata szerint minősülő hivatali visszaélés bűntettének minősítette. (BH 1993/5-282.) 15. A bűnpártolás befejezett alakzatát - és nem annak a kísérletét - valósítja meg, aki a lopott dolognak a rejtekhelyről történő elvitelét az alapcselekmény elkövetőjének érdekében megkísérli. (BH 1994/11-576.) 16. Ha a közösen véghezvitt ölési cselekmény közben az egyik elkövető a sértett közokiratát megszerzi, majd az elkövetést követően a másik elkövető azt elrejti; az utóbbi elkövető sem a közokirattal visszaélés vétségét, sem a bűnpártolás vétségét nem valósítja meg; minthogy a közokirat elrejtése nem az azzal rendelkezni jogosult elől történt, az annak elrejtésében megnyilvánult magatartás pedig ún. önpártolásként értékelhető. (BH 1995/10-554.) 17. A felbujtóként elkövetett magánokirat-hamisítás vétségén kívül a felbujtóként elkövetett intellektuális közokirat-hamisítás bűntettét, valamint a felbujtóként elkövetett bűnpártolás bűntettét is megvalósítja, aki anyagi előnyt adva rábírja az ismerősét arra, hogy a rá kiszabott 6 hónapi szabadságvesztést a büntetés-végrehajtási intézetben helyette töltse le. (BH 2000/9-380.)