Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 2. kötet (Budapest, 2001)
534 1978. ÉVI IV. TÖRVÉNY A BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYVRŐL Az elsőfokú bíróság az I. r. terhelt terhére kizárólag azt a magatartást rótta, hogy az ikertestvére magatartásának az ismeretében védői meghatalmazást adott az ügyvédnek. Az I. r. terhelt magatartása nem valósítja meg a Btk. 244. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt törvényi tényállást, a védőnek adott meghatalmazás önmagában a büntetőeljárás menetét nem befolyásolta. A mentességi joga folytán az sem volt az 1. r. terhelttől elvárható, hogy az ikertestvérére terhelő vallomást tegyen. (BH 1984/3-92.) 5. Bűnsegédként elkövetett rablás büntette helyett bűnpártolásnak minősül annak a bűncselekmény elkövetésénél jelenlevő személynek a magatartása, aki a tettes bűncselekmény véghezvitelére vonatkozó szándékát nem ismeri, de utóbb közreműködik a bűncselekményből származó előnynek a biztosításában. (BH 1984/7-266.) 6. A jogtalan eltulajdonításból származó tárgy értékesítésében való részvételnek orgazdaság helyett bűnpártolásként minősítése. Az irányadónak elfogadott tényállás szerint a vádlott a testvére által talált zöld színű vattakabát értékesítésében vett részt, mert a testvérének pénzre volt szüksége. A vádlottnak tudomása volt arról, hogy a vattakabát jogtalan elsajátításból származik. A vádlottnak azonban az értékesítésből előnye, haszna nem származott, ő csak a testvére érdekében járt el azért, hogy pénzhez jusson. Amennyiben pedig a vádlott nem a maga vagy más személy, hanem éppen az alapcselekmény elkövetőjének érdekében működik közre a bűncselekményből származó előny biztosításában, nem orgazdaságot, hanem tárgyi bűnpártolást kell megállapítani. (BH 1986/6-220.) 7. Az alapcselekmény elkövetője a bűnpártolás felbujtójaként is felelősségre vonható, ha mást a büntetőeljárás sikerének meghiúsítására irányuló magatartásra felhív. (BH 1989/7-256.) 8.1. A bűnpártolás megvalósulásához nem elegendő a bűncselekményről való tudomásszerzés esetén a hallgatás puszta ígérete. II. Bűnpártolás bűntette helyett orgazdaság megállapításának van helye, ha a rablás elkövetője a bűncselekményből származó pénzből a szemtanúnak is juttat, hogy ez által hallgatásra bírja. (BH 1990/2^17.) 9. Ha a vádlott nem a saját vagy más személy, hanem az alapbűncselekmény elkövetője érdekében működik közre a bűncselekményből származó előny biztosításában, nem orgazdaságot, hanem tárgyi bűnpártolást követ el. (BH 1990/3-88.) 10. A haszonszerzés céljából elkövetett tárgyi bűnpártolás és az orgazdaság elhatárolása. A II. r. vádlott a használtcikk-szövetkezet üzletének bejárati ajtaját - az ott tárolt vagyontárgyak megszerzése érdekében - felfeszítette és onnan műszaki cikkeket és ruhaneműket hozott el, összesen 265 050 Ft értékben. A tárgyak egy részét a II. r. vádlott értékesítette, a másik részét az I. r. vádlott segítségével adta el úgy, hogy a kapott pénzen megosztoztak. Az okozott kár egy része lefoglalással, illetve a biztosítótársaság révén megtérült. Az elsőfokú bíróság az I. r. vádlott cselekményét - ügyészi vádtól eltérően - lopás bűntette helyett a Btk. 244. §-a (1) bekezdésének c) pontja, illetőleg (2) bekezdése szerinti bűnpártolás bűntettének minősítette, mert nem nyert bizonyítást, hogy a vagyontárgyak eltulajdonításában az I. r. vádlott is részt vett. A másodfokú bíróság az I. r. vádlott bűnpártolásnak értékelt cselekményét a Btk. 326. §-ának(4) bekezdés d) pontja szerinti nagyobb értékre, üzletszerűen elkövetett orgazdaság bűntettének minősítette. A tényállást azzal egészítette ki, hogy az I. r. vádlott 20 000 Ft-ot meghaladó, de 200 000 Ft-ot el nem érő értékű dolgok értékesítésében működött közre. A jogi minősítés megváltoztatását a következőkkel indokolta:
