Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 2. kötet (Budapest, 2001)

510 1978. ÉVI IV. TÖRVÉNY A BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYVRŐL 20. Büntetéskiszabási szempontok a 16. életévét be nem töltött fiatalkorú által kisgyermek sérelmére elkövetett erőszakos közösülés esetében. (BH 1993/2-76.) 21. A nemi erkölcs elleni bűncselekmények elbírálása során a sértett könnyelmű, meggondolatlan magatartását - mint közreható tényezőt - általában enyhítő körülményként kell figyelembe venni. (BH 1993/5-281.) 22.1. Ha a vádlott az erőszakos közösülést a nyereségvágyból elkövetett emberölési cselekménnyel összefüggésben valósítja meg, az aljas indokból elkövetés mint további minősítő körülmény csak akkor állapítható meg, ha az ölési cselekménynek legalább az egyik indítóoka az erőszakos közösülés véghezvitele; minden más esetben a két bűncselekmény bűnhalmazatban megállapításának van helye. (BH 1995/4-194.) 23.1. Erőszakos közösülés bűntettének a kísérlete helyett személyi szabadság megsértése aljas indokból elkövetett bűntettének minősül, ha az elkövető a sértettet közösülésre irányuló szándékkal a gépkocsijában visszatartja, de a fenyegetést még nem közvetlenül a közösülés végrehajtása érdekében alkalmazza. (BH 1996/7-348.) 24. A kényszerítés bűntette helyett erőszakos közösülés bűntettének minősül az erőfölényben levő vádlott cselekménye, aki úgy kényszeríti a sértettet közösülésre, hogy őt arcul üti, a sértettnek pedig az adott körülmények között nincs módja segítséget kérni, és - az előzményekre is figyelemmel - az ellenállást kilátástalan nak tartja. (BH 1997/3-111.) 25. Az ugyanazon sértett sérelmére, azonos alkalommal elkövetett erőszakos közösülés és a szemérem elleni erőszak bűntettének az anyagi bűnhalmazata látszólagos; ezért a cselekményt egységesen erőszakos közösülés bűntetteként kell minősíteni, és a szemérem elleni erőszak bűntette vonatkozásában külön felmentő ítéleti rendelkezésnek nincs helye. (BH 1997/4-158.) 26.1. Az erőszakos közösülés kísérlete - és nem annak az előkészülete - valósul meg, ha az elkövető olyan erővel igyekszik az ellenálló sértettet közösülésre alkalmas helyzetbe hozni, hogy a sértetten sérülések keletkeznek. II. Az erőszakos közösülésre kényszerítés céljából, majd annak a véghezvitele érdekében a sértett határozott ellenállása miatt alkalmazott erőszakkal okozott súlyos testi sértés egyszersmind nem értékelhető aljas indokból elkövetettként. (BH 1997/7-319.) 27. Az erőszakos közösülés bűntettének elkövetési magatartása: a közösülésre kényszerítés erőszakkal, illetőleg az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel (avagy a nő védekezésre, akaratnyilvánításra képtelen állapotának a közösülésre felhasználásával) valósul meg; erőszakon az ellenállás leküzdésére szolgáló fizikai kényszert; fenyegetésen pedig nemcsak az ellenállásra képtelenséget eredményező, hanem az olyan pszichés ráhatást kell érteni, amely - a sértett szempontjából megítélve - benne komoly félelem kiváltására objektíve alkalmas. (BH 1997/12-568) 28. Az erőszakos közösülés bűntettének az alapesete magánindítvány hiányában csak akkor büntethető, ha azzal szoros időbeli és tárgyi összefüggésben valósította meg az elkövető a nem magánindítványra üldözendő bűncselekményt. (BH1998/5-214) 29.1. Ha az erőszak, illetve az élet vagy testi épség ellen közvetlenül irányuló fénye-