Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 2. kötet (Budapest, 2001)

1978. ÉVI IV. TÖRVÉNY A BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYVRŐL 509 11. A kiskorú sérelmére elkövetett nemi erkölcs elleni bűncselekmény esetén a gyámhatóságot megillető magánindítvány előterjesztése jogosultságának megítélésénél az igazgatási jogszabályok rendelkezései az irányadók. (BH 1985/8-294.) 12. A koránál fogva fejletlen gyermek sérelmére elkövetett nemi erkölcs elleni bűncselekmény esetén a nemi szervek érintkezése csak akkor alapozza meg a befejezett erőszakos közösülés megállapítását, ha az elkövető szándéka közösülésre irányul; ellenkező esetben szemérem elleni erőszak valósul meg. (BH 1988/10-342.) 13.1. Az erőszakos közösülés bűntettének és a személyi szabadság megsértése bűntettének bűnhalmazatban megállapítása. (BH 1989/7-263.) 14. Erőszakos közösülés és járművezetés tiltott átengedése miatt kiszabott, egy évnél hosszabb tartamú szabadságvesztés végrehajtásának törvénysértő felfüggesztése különös méltánylást érdemlő körülmények hiányában. (BH 1990/2-44.) 15. Az erőszakos közösülés bűntettével halmazatban vérfertőzés vétségét is meg kell állapítani, ha az elkövető a leánytestvérével erőszakkal közösült. (BH 1991/1-1.) 16. Az erőszakos közösüléssel bűnhalmazatban a személyi szabadság megsértésének bűncselekménye is megvalósul, ha a közösülés végrehajtása és a személyi szabadság korlátozása időben és térben elkülönülten valósul meg. (BH 1991/3-91.) 17. Az erőszakos közösülés kísérletének véghezvitele érdekében elkövetett személyi szabadság megsértése - a kétszeres értékelés tilalma folytán - nem minősül egyszersmind aljas indokból (célból) elkövetettként. (BH 1991/3-97.) 18.1. Az erőszakos közösülés véghezvitele érdekében megvalósított súlyos testi sértés bűntette - a nemi erkölcs elleni bűncselekménnyel halmazatban - aljas indokból (célból) elkövetettként nem értékelhető. II. Az erőszakos közösülés miatt szabadságvesztésre elítéltnek a bv. intézetből engedélyezett eltávozás tartama alatt ismételten és kirívó durvasággal elkövetett ugyanilyen bűncselekménye esetén megfelelően szigorú szabadságvesztés kiszabása indokolt. (BH 1991/11-424.) 19. Társtettesség megállapítása erőszakos közösülés alapeseténél, amikor a terhelt a sértett lemeztelenítésével közreműködik az erőszak alkalmazásában. A vádlottak azért csalták az erdőbe a sértettet, mert vele az 1. r. vádlott közösülni akart. Az I. r. vádlott a tiltakozó sértettet ütlegelte, rugdalta. Ekkor odament hozzájuk a II. r. vádlott és amíg az I. r. vádlott a két karjánál fogva megragadta az asszonyt és felrántotta a földről, ezalatt a II. r. vádlott lehúzta róla a farmernadrágját és a bugyiját, majd eltávolodott tőlük. Ezután az I. r. vádlott közösült a sértettel. Az elsőfokú bíróság a II. r. vádlott bűnösségét - egyebek mellett - társtettesként elkövetett erőszakos közösülés bűntettében is megállapította. A társtettességet megállapító jogi minősítést a másodfokú bíróság a következők miatt hagyta helyben. A társtettesség ismérvei közül a kölcsönös tudat és a szándékegység meglétét támasztja alá az a körülmény, hogy a vádlottak előzetesen megegyeztek abban, hogy az I. r. vádlott közösülni akar a sértettel, és II. r. vádlott közreműködött abban, hogy őt egy járatlan helyre csalják. Az eredmény tekintetében azonos irányú volt cselekvés. A fentieken túl vizsgálni kell a társtettesség ismérveinek megvalósulását. Az erőszakos közösülés egyik tényállási eleme a fizikai erőszak. Amikor az I. r. vádlott a közösülés érdekében bántalmazni kezdte az ellenállást kifejtő sértettet, majd átkarolta, felemelte, és a II. r. vádlott a sértett lemeztelenítésével ezt a fizikai erőszakot folytatta a bűncselekmény megvalósulásának közvetlen elősegítése érdekében, a védekezés lehetetlenítése végett avatkozott közbe. Ezzel a magatartásával a II. r. vádlott nemcsak fizikai bűnsegédi, hanem társtettesi magatartást is tanúsított. (BH 1992/2-69.)