Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

378 1978. ÉVI IV. TÖRVÉNY A BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYVRŐL nye, hogy a közforgalmú közlekedési eszközön (autóbuszon) olyan időzített robbanószerkezetet helyez el, amely utóbb felrobban. (BH 2000/1-1.) 201. A bűncselekmény elkövetésére történő felhívással megvalósul az emberölés előkészülete, ha az elkövető - anyagi előny kilátásba helyezésével - mást megbíz azzal, hogy a vele üzleti viszonyban álló sértettet ölje meg. (BH 2000/1-2.) 202.1. A jogos védelmi helyzet megszűnése után, de a közvetlen hozzátartozó sérelmére elkövetett jogtalan támadás miatti menthető felháborodás folytán megvalósított ölési cselekmény erős felindulásban elkövetettként minősülhet. (BH 2000/2-45.) 203.1. A különös kegyetlenséggel elkövetett emberöléshez nyújtott pszichikai bünsegély megállapítható, ha az elkövető a társtettesek súlyos és brutálisan véghez vitt ölési cselekményénél jelen van és a társtetteseket a végrehajtás során e szándékukban erősíti. (BH 2000/3-89.) 204.1. A büntetés kiszabása során téves az enyhítő rendelkezés alkalmazása annak a különös visszaeső vádlottnak az esetében, aki az újabb emberölési cselekményt a korábbi ügy azonos sértettjének a sérelmére megvalósított emberölés bűntettének a kísérlete miatt kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának a megkezdése előtt követte el. II. A különös visszaesőként elkövetett emberölést megvalósító vádlottal szemben a szabadságvesztés mértékét a Btk. különös részében meghatározott büntetési tétel keretei között indokolt kiszabni. (BH 2000/3-91.) 205.1. A több emberen elkövetett emberölés bűntettének a kísérletét eshetőleges szándékkal valósítja meg, aki az áram alá helyezett vezetékhálózatot a kertjébe telepíti azért, hogy gyümölcsösét a tolvajoktól megvédje, és ezáltal egy ember áramütés folytán bekövetkező halálát okozza. III. A tulajdon megvédésének motívuma, valamint az a tény, hogy a sértett a vádlott bekerített gyümölcsösébe lopási szándékkal, jogtalanul behatolt, olyan nyomatékos enyhítő körülmények, amelyek a büntetés kiszabása során megalapozhatják az enyhítő rendelkezés alkalmazását. (BH 2000/3-97.) 206. Az 1956. október 23. és november 4. között Magyarországon lezajlott nem nemzetközi jellegű fegyveres konfliktus idején, 1956. október 27-én Berzence községben a békésen tüntető tömegre leadott lövésekkel elkövetett, a szándékos emberölés bűntettének törvényi tényállását megvalósító cselekmények el nem évülő emberiség elleni bűntettnek minősülnek. (HGY 1999/2-82.) 207. Az 1956. november 4. után a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió között kialakult nemzetközi fegyveres összeütközést követő megszállás idején, 1956. december 8-án Salgótarjánban a békésen tüntető polgári lakosságra leadott sortűzzel elkövetett szándékos emberölések el nem évülő háborús bűntettnek minősülnek. (HGY 1999/2-83.) 208. Életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása indokolt azzal az elkövetővel szemben, aki az ő és a sértett, valamint a sértett és üzlettársa közti bizalmi viszony kihasználásával a sértett életének pisztolylövésekkel történt kioltásával szerzi meg a páncélszekrényben levő különösen nagy értékű pénzt. (BH 2000/5-189.) 209. Nem a halált okozó testi sértés bűntettét, hanem a gondatlanságból elkövetett emberölés vétségét valósítja meg a vádlottnak az a cselekménye, hogy az általa ismer-