Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

1978. ÉVI IV, TÖRVÉNY A BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYVRŐL 379 ten megromlott egészségi állapotú, idős sértettet tenyérrel mellbe löki, aki ennek következtében történő elesése folytán halálos koponyasérüíést szenved. (BH 2000/6-235.) 210.1. A gondatlanságból elkövetett emberölés vétsége miatt nem vonható büntetőjogi felelősségre az az édesanya, aki a kisgyermekeit néhány percig közvetlen őrizet és felügyelet nélkül hagyja, és ezalatt az egyébként zárva tartott ablak kinyitása folytán a kétéves kisgyermek a tízemeletes ház ablakán kizuhanva halálos sérülést szenved. II. A hanyag gondatlanság szempontjából az objektív gondossági kötelesség megszegése és a szubjektív elvárhatóság körében vizsgálandó körülmények. (BH 2000/6-236.) 211. A büntetési tételkeret középmértékét megközelítő tartamú szabadságvesztés kiszabása a hét hónapos kisgyermekének életét kioltó, fiatal felnőtt vádlott esetében. (BH 2000/7-282.) 212. Az emberölés büntette miatt kiszabott végrehajtandó szabadságvesztés mellett sem indokolt a magyar nemzetiségű, külföldi állampolgárságú vádlottal szemben a kiutasítás mellékbüntetés alkalmazása, akinek a korábbi életvezetése kifogástalan, a közeli hozzátartozói Magyarországon élnek, és a cselekmény elkövetésében a sértett kifogásolható magatartása jelentősen közrehatott. (BH 2000/7-283.) 213. A sérülés tényleges gyógytartamától függetlenül az emberölés kísérletét valósítja meg az elkövető, aki az élet kioltására alkalmas nagyméretű szamurájtőrrel több ízben a sértett nyaka irányába sújt, és csak a sértett reflexszerű védekező mozdulata folytán hárul el a súlyos eredmény bekövetkezése. (BH 2000/7-284.) 214. A jogos védelmi helyzet mindaddig fennáll, ameddig a megtámadott reálisan tarthat attól, hogy a sértett az ő, valamint a gyermekei élete ellen közvetlenül fenyegető támadását beváltja. (BH 2000/8-334.) 215. II. Életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete helyett emberölés bűntettének kísérleteként minősül, ha az elkövető az élet kioltására alkalmas szamurájkarddal a sértett feje, illetve nyaka irányába sújt, mely támadást a sértett ösztönszerű mozdulattal, a kezének felemelésével hárít el. (BH 2000/8-335.) 216. Az önhibából eredő kábítószer-fogyasztás következtében előállt zavart hallucinatórius - állapot önhibából eredő bódult állapot, és az annak hatása alatt elkövetett cselekmény megítélésére nem a Btk. 24. §-a, hanem 25. §-a vonatkozik, ezért a szóban levő állapot büntethetőséget kizáró okként nem értékelhető. (BH 2000/10-432.) 217. II. Ha az elkövető szándéka - eshetőlegesen - a kiskorú gyermeke életének a kioltására irányult, majd utólag e káros következmény elhárítására irányuló magatartást tanúsít: maradékcselekményként életveszélyt okozó testi sértés bűntettében kell megállapítani a bűnösségét. (BH 2000/10-437.) 218. II. Ha a három vádlott az éjszaka során a tanyában egyedül élő sértett értékeinek a megszerzése érdekében úgy alkalmaz erőszakot, hogy az I. r. vádlott a sörétes vadásztölténnyel töltött lőfegyverével 1-1,5 méter távolságból irányzott lövést ad le a menekülő sértettre: a cselekmény nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette kísérletének, a társai cselekménye pedig e bűncselekményhez nyújtott bünsegédi bűnrészességnek minősül. (BH 2000/11^178.) 219. A szeszes italtól és kábító hatású anyagtól is befolyásolt állapotban lévő vádlott cselekménye erős felindulásban elkövetett emberölés bűntettének minősíthető, ha