Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

80 BÜNTETŐJOGI ÉS BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI TÁRGYÚ ÁLLÁSFOGLALÁSOK cl). Ennek folytán a különösen nagy értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntette esetén a rongálás halmazati megállapítása már nem jöhet szóba. A helyiségbe vagy az ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel vagy a jogosult (használó) tudta és beleegyezése nélkül bemenve, valamint a hamis vagy lopott kulcs használatával elkövetés a lopást csak a szabálysértési érték esetén minősíti. Lnnek következtében a magánlaksértés körében a bűnhalmazatnak egyetlen esete van: a Btk. 176. íjának (4) bekezdése szerint minősülő magánlaksértés büntette súlyosabban büntetendő, mint a lopás vétsége. A kétszeres értékelés tilalma mind a rongálás, mind a magánlaksértés körében érvényesül. Bűnhalmazat esetén a lopás ilyenkor sem minősíthető a Btk. 316. §-a (2) bekezdésének d), f) és g) pontjai szerint (miután a törvényi egység felbomlott). A lopás egyéb - tényszerűen megvalósuló minősített esetei azonban megállapíthatók. Ezek az egyéb minősítő körülmények nem érintik a korábban az a)-c) pontokban adott súlybeli arányokat, mivel dolog elleni erőszakkal egyenlő értékűek. BK 128. /. A vagyoni jogokat sértő bűncselekmények - az egyéb alanyi és tárgyi feltételek fennállása esetén - általában akkor tartoznak a folytatólagosság törvényi egységébe, ha az elkövető a több cselekményt ugyanannak a természetes személynek a sérelmére vagy az önálló jogképességgel rendelkező azonos jogi személynek az ugyanazon vagy különböző gazdasági egységei sérelmére valósítja meg. II. Az azonos vagy különböző sértettet érintő vagyoni jogokat sértő vagy veszélyeztető bűncselekmények esetében az elkövető tudatától független tárgyi tényezőknek van meghatározó jelentősége annak eldöntése szempontjából, hogy a folytatólagosság tárgyi feltétele megvalósult-e, vagy a bűnhalmazat megállapításának van-e helye. 1. A Btk. 12. §-ának (2) bekezdése a folytatólagosság törvényi egységének a fogalmát a bűnhalmazattól elhatárolva határozza meg, az említett törvényi rendelkezés szerint ugyanis „nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes akaratclhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközökben többször követ el". A törvény a folytatólagosság tárgyi feltételeként határozza meg az „azonos sértett" sérelmére elkövetést, amely fogalom értelmezést igényel. A „sértett" nem a büntető anyagi jogban, hanem a büntető eljárásjogban meghatározott fogalom: a Be. 53. §-ának (1) bekezdése szerint „sértett az, akinek jogát vagy jogos érdekét a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette". A büntető jogrendszerben megszokott és teljesen elfogadott, hogy a két jogág kölcsönösen egymás fogalomrendszerét használja anélkül, hogy ez a jogalkalmazásban bármi nehézséggel járna. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a jogágak valamelyikében meghatározott jogi fogalom minden további változtatás nélkül átültethető lenne a másik jogág fogalomrendszerébe. Vonatkozik ez a megállapítás a Btk. 12. §-ának (2) bekezdésében a folytatólagos egység meghatározásánál alkalmazott „sértett" fogalmára is, amelynek értelmezésénél elsődlegesen az említett fogalom anyagi jogi jelentéstartalmát kell alapul venni annak eldöntésénél, hogy mit kell azonos sértetten érteni a több bűncselekmény folytatólagos egységbe vonása szempontjából. 2. A bűncselekmények egy részénél - különösen a személyiségi és a vagyoni jogokat sértő cselekmények esetében - kiemelkedő jelentősége van a sértettek számának, minthogy a Btk. 12. ujának (1) bekezdésében a bűnhalmazatra vonatkozóan adott fogalommeghatározás és az ennek értelmezése nyomán kialakult ítélkezési gyakorlat általában azt az elvet követi, hogy a több sértett sérelmére ugyanazon vagy több elkövetési magatartással véghezvitt cselekmény annyi rendbeli bűncselekmény megállapításához vezet, ahány sértettet a cselekmény érintett. A bűnhalmazat esetében azt az alapvető rendező elvet, amely szerint a sértettek különbözősége anyagi halmazat megállapítását eredményezi, áttöri a természetes egység vagy a törvényi egység létrejötte. Általánosságban nem lehet meghatározni, hogy a bűncselekmény kinek ajogát vagy jogos érdekét sérti, ezt mindenkor az adott történeti tényállás elemzése útján lehet eldönteni. A folytatólagosság törvényi egységének feltételeként megjelölt „azonos sértett" értelmezése során nemcsak a természetes személyek, hanem a jogi személyek is szóba kerülhetnek. A meghatározott gazdasági cél érdekében létesült és elkülönített vagyonnal rendelkező, különböző vállalkozási formákban működő jogi