Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

BÜNTETŐJOGI ÉS BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI TÁRGYÚ ÁLLÁSFOGLALÁSOK 81 személyek a sértettjei azoknak a bűncselekményeknek, amelyeket az önálló jogképességgel nem rendelkező egységeik, telephelyeik, raktáraik, üzleteik stb. sérelmére valósítanak meg. Ezekben az esetekben maga az önálló jogalanyisággal rendelkező gazdálkodó szervezet (Btk. 137. § 17. pont) a bűncselekmény sértettje. A sértett azonossága szempontjából tehát nincs meghatározó jelentősége annak, hogy a bűncselekménnyel érintett természetes vagy jogi személy-e, és közömbös az is, hogy belföldi vagy külföldi természetes vagy jogi személy-e a sértett. 3. A sértett azonossága vagy különbözősége a folytatólagosság törvényi egységének a meghatározása szempontjából az elkövető tudatától merőben független tárgyi ismérv: a cselekmény véghezviteli magatartásának kifejtése időpontjában az elkövető tudatának nem kell átfognia a sértett személyét, azt, hogy egy vagy több természetes vagy jogi személy érdekkörét sértette-e, mint ahogyan annak sincs jelentősége, hogy az elkövető tudta-e, hogy a tulajdon, a birtok, a használat vagy egyéb jogosítvány tekintetében sértette vagy veszélyeztette-e a sértett(ek) érdekkörét. BK 132. Az előzetes letartóztatásban levő, valamint katonai fogdában szabadságvesztését töltő katona is a katonákra vonatkozó büntetőjogi rendelkezések hatálya alá tartozik. A Btk. 127. §-ának (1) bekezdése szerint szabadságvesztés katonai fogdában történő végrehajtására csak annál a katonánál kerülhet sor, aki megtartható a tényleges szolgálatban. Mindezekből eredően a szolgálati viszonyt önmagában az előzetes letartóztatás nem szünteti meg. Az előzetes letartóztatásban levő, valamint a katonai fogdában büntetését töltő katona ekként a Btk. 122. §-ának (1) bekezdése értelmében a katonákra vonatkozó büntetőjogi rendelkezések hatálya alá tartozik. Ilyen módon az előzetes letartóztatás helyének vagy a katonai fogdának engedély nélküli elhagyását is a katonákra vonatkozó büntetőjogi rendelkezések (Btk. 343. §, 345. §) alapján kell elbírálni, s ezért a fogolyszökés megállapítására nem kerülhet sor. BK 133. Függelemsértést, valamint elöljárói bűncselekményt a fegyveres erők (a honvédség és a határőrség) tagja csak a fegyveres erőkhöz, illetve a szövetséges fegyveres erőkhöz tartozó személlyel szemben valósithat meg. A rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet és a polgári nemzetbiztonsági szolgálat hivatásos állományú tagja pedig ilyen bűncselekményt - szolgálati féladat közös ellátása (együttes alkalmazása) esetét kivéve - csak a saját testületéhez tartozó személlyel szemben követhet el. A függőségi viszonyokról a honvédség és a határőrség tagjai vonatkozásában a fegyveres erők szolgálati szabályzata, a rendőrség tagjai viszonylatában pedig az e testületre külön érvényes szolgálati szabályzat rendezi. A Magyar Köztársaság Fegyveres Erői Szolgálati Szabályzata szerint a Magyar Honvédség és a határőrség tagjai egymással elöljárói és alárendelti, illetve feljebbvalói és alattasi viszonyban lehetnek. Ilyen módon egymással szemben megvalósíthatják azokat a függelemsértő, illetve elöljárói bűncselekményeket, amelyek (Btk. XX. fejezet II. és III. cím) e helyzetből eredően elkövethetők. Ugyanez irányadó akkor is, ha a magyar fegyveres erők tagja, szolgálati feladat közös ellátása alatt, más állam katonája ellen (Btk. 122/A. §) követi el a fűggelemsértő, illetve elöljárói bűncselekményt. Más a helyzet azonban a rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet és a polgári nemzetbiztonsági szolgálat tagjai esetében. Mivel nem tartoznak a fegyveres erőkhöz, azok tagjaival nem kerülhetnek olyan viszonyba, amely az említett bűncselekmények megállapításához elengedhetetlen. A reájuk vonatkozó szolgálati szabályzat előírásai szerint azonban a saját testületükön belül, egymással ugyanolyan szolgálati viszonyban lehetnek, mint a fegyveres erők tagjai. Ezért a rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet és a polgári nemzetbiztonsági szolgálat hivatásos tagjai az említett bűncselekményeket csak a saját testületük tagjaival szemben valósíthatják meg. Abban az esetben azonban, ha a fegyveres erők és a rendőrség tagjai együttesen kerülnek szolgálati alkalmazásra - így közöttük függőségi viszony keletkezik -, ennek tartama alatt egymás sérelmére az említett bűncselekményeket elkövethetik.