Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

BÜNTETŐJOGI ÉS UÜNTHTÖ ELJÁRÁSJOGI TÁRGYÚ ÁLLÁSFOGLALÁSOK 79 nem jön létre, hanem az a lopás minősítő körülménye. A törvény ugyanis az így minősülő lopás büntetési tételcinek meghatározásánál az említett cselekmények együttes megvalósulását figyelembe vette. Ez a jogértelmezés a vizsgált cselekmények tárgyi és alanyi összefüggéseinek az elemzéséből következik. Tárgyi oldalon a cselekmények időbeli és térbeli egybeesése, az eszköz-cél kapcsolata hoz létre jellegzetesen szoros belső kapcsolatot. De a lopás meghatározó jelentőségére utal az alanyi oldalon fennálló összefüggés is. Az elkövető egységes akaratelhatározás eredményeként valósítja meg az egész magatartást, annak indítéka azonban kizárólag az idegen dolog eltulajdonítása. Arongálás, illetőleg a magánlaksértés képét mutató cselekményre kizárólag azért került sor, mert az adott körülmények között az idegen dolog elvétele csak így lehetséges. Mindezekből következik, hogy a Btk. 316. §-ának fenti rendelkezései szerint minősülő lopás törvényi egység. A dolog elleni erőszakkal, a helyiségbe vagy az ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel vagy a jogosult (használó) tudta és beleegyezése nélkül bemenve, valamint a hamis vagy lopott kulcs használatával elkövetett lopás esetében tehát a rongálás vagy a magánlaksértés a lopással bűnhalmazatban általában nem állapítható meg. Az iménti jogértelmezés alapján az is kézenfekvő, hogy a törvényi egység csak akkor jön létre, ha a lopás és az egyébként a rongálás vagy a magánlaksértés tényállását megvalósító magatartások között az összefüggés a vázoltaknak felel meg. Amennyiben a lopási szándék a dolog elleni erőszak, illetőleg a jogtalan bemenetel után keletkezik, a magatartások önálló jogi értékelése és a bűnhalmazat megállapítása szükséges. A lopás ilyen esetekben nem minősíthető a Btk. 316. §-a (2) bekezdésének d), f), illetőleg g) pontjai szerint. II. Miként az eddigiekből is kiderül, az állásfoglalásban tárgyalt jogértelmezési kérdések szempontjából kiindulási alapként az olyan esetek szolgálnak, amelyekben a korábban vázolt alanyi és tárgyi tényezők nem különülnek el egymástól. A dolog elleni erőszak esetén tehát a rongálási kár éppen azáltal jön létre, hogy az elkövető a lopást dolog elleni erőszakkal valósítja meg. Főszabályként ilyenkor nem létesül bűnhalmazat a dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás és a rongálás között. Kivételesen azonban mégis előfordulhat, hogy megdől az az általános rendezési elv, amely ezt a megoldást diktálja: nevezetesen hogy a törvény a dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás büntetési tételének megállapításánál a rongálást már figyelembe vette. Ez pedig akkor következik be, amikor a rongálás törvényi büntetési tétele a dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás büntetési tételénél súlyosabb. Ezt a súlyosabb büntetési tételt a törvényalkotó nyilvánvalóan nem vehette figyelembe a dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás keretei között létrehozott törvényi egység - ennél enyhébb - büntetésében. Ilyenkor a törvényi egység felbomlik, a lopási és a rongálási cselekményt önállóan kell minősíteni, a szoros alanyi és tárgyi összefüggés ellenére is. A Btk. 316. §-ának, valamint a 324. §-ának büntetési tételeit egybevetve, tételesen felsorolhatok azok az esetek, amelyek a bünhalmazati értékelést igénylik. Bűnhalmazat megállapításának van helye, ha: a) A szabálysértési értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopáshoz kapcsolódó rongálás 200 000 Ft-ot meghaladó kárt okoz, illetőleg a kár a kulturális javak körébe tartozó tárgyban, régészeti lelőhelyben vagy műemlékben keletkezik. Lopás: 2 évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés [Btk. 316. § (2) bek. d) pont]. - Rongálás: 3 évig terjedő szabadságvesztés [Btk. 324. § (3) bek.] vagy ennél súlyosabb [Btk. 324. § (4)-(6) bek.]. b) A kisebb értékre dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás kétmillió Ft-ot meghaladó károkozással jár, illetőleg az elkövető a kulturális javak körébe tartozó tárgyat, régészeti lelőhelyet vagy műemléket rongál meg. Lopás: 3 évig terjedő szabadságvesztés [Btk. 316. § (4) bek. b) pont]. - Rongálás: 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztés [Btk. 324. § (4) bek.] vagy súlyosabb. [Btk. 324. § (5-6) bek.]. c) A nagyobb értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás mellett a rongálás különösen nagy kárt okoz. Lopás: 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztés [Btk. 316. § (5) bek. b) pont]. - Rongálás: 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztés [Btk. 324. § (5) bek.] d) Ajelentős értékre dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás mellett a rongálás különösen jelentős kárt okoz. Lopás: 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztés [Btk. 316. § (6) bek. b) pont. - Rongálás: 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztés [324. § (6) bek.]. Kiolvasható ebből, hogy olyan esetekben létesül bűnhalmazat, amikor a rongálás két érték- (kár-) fokozattal van a lopás felett (mivel a közöttük levő középső fokozatot a dolog elleni erőszak foglalja