Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

78 BÜNTETŐJOGI ÉS BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI TÁRGYÚ ÁLLÁSFOGLALÁSOK A próbára bocsátás a feltételes elitélés egyik változata. Alkalmazásának - hasonlóan a büntetés kiszabásához - feltétele, hogy a bíróság megállapítja az elkövetett bűncselekmény tényállását, dönt a cselekmény jogi minősítéséről és a vádlott büntetőjogi felelősségéről, tehát érdemben bírálja cl az ügyet, csupán a büntetés kiszabását halasztja el meghatározott időre. így lényegében állást foglal a bűnösség kérdésében is. A próbára bocsátást elrendelő végzés tényállása a büntetőjogi felelősség, a jogi minősítés - mindazon kérdésekkel kapcsolatban, amelyek a bűnösség megállapításának körébe tartoznak - köti az utóbb eljáró bíróságot, amelynek feladata a próbára bocsátás alapját képező cselekményt illetően érdemlegesen a büntetés kiszabására korlátozódik. Mindezekből következik, hogy a próbára bocsátás a bűnösség megállapításával esik egy tekintet alá, ezért a másodfokú eljárásban a megalapozatlanság észlelése esetében nincs helye a felmentett vádlott terhére bejelentett fellebbezés mellett sem eltérő tényállás megállapításának, s annak alapján próbára bocsátás alkalmazásának, mivel ezt a Be. 258. §-a (1) bekezdésének b) pontja, illetve a 274. vj-ának (2) bekezdése kizárja. Ez esetben az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül kell helyezni. A megismételt eljárásban - a másodfokú eljárásban felvett bizonyítás, illetve az iratok tartalma alapján ott felmerült egyéb adatokra is figyelemmel -, olyan új tény megállapítására is sor kerülhet, amely a felmentett vádlott terhére bejelentett fellebbezés hiányában is a vádlott bűnösségének megállapítását, illetve vele szemben büntetés kiszabását eredményezheti [Be. 234. § (2) bekezdése]. Minthogy a próbára bocsátás a vádlott bűnösségének megállapításával esik egy tekintet alá, a súlyosítási tilalom (Be. 241. §) folytán a másodfokú bíróság a vádlott terhére bejelentett fellebbezés hiányában, a felmentett vádlottat nem bocsáthatja próbára. A másodfokú bíróság a vádlott terhére bejelentett fellebbezés hiányában próbára bocsátás helyett büntetést nem szabhat ki. A Be. 241. íj-ának (1) bekezdése ugyanis nemcsak a büntetés súlyosítását, hanem értelemszerűen az ilyen jellegű intézkedés helyett büntetés alkalmazását is tiltja. BK 126. A dolog elleni erőszakkal, továbbá a helyiségbe vagy az ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel vagy a jogosult (használó) tudta és beleegyezése nélkül bemenve. valamint a hamis vagy lopott kulcs használatával elkövetett lopás esetében I. a keletkezett kár összege a lopás érték szerinti minősítése szempontjából nem vehető figyelembe. II. A rongálás vagy a magánlaksértés a törvén yi egység folytán a lopással bűnhalmazatban csak akkor állapítható meg. ha a rongálásnak, illetve a magánlaksértésnek valamennyi tárgyi és alanyi ismérve a lopástól elkülönülten megvalósult: a) a tárgyi és alanyi ismérvek elkülönülésének hiányában is meg kell állapítani a lopás és a rongálás bűncselekményeinek bűnhalmazatát, ha a rongálásnak a Btk. Különös Részében előírt büntetési tétele az adott esetben a dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás a büntetési tételénél súl\'osabb; b) míg a magánlaksértésnek a Btk. 176. §-ának (4) bekezdése szerinti bünteíti alakzata kerül bűnhalmazatba a lopás vétségével. A bűnhalmazati minősítés említett eseteiben a lopás nem értékelhető dolog elleni erőszakkal elkövetettnek. I. A Btk. 316. §-a (2) bekezdésének d), 0 és g) pontjai a dolog elleni erőszakkal, valamint a helyiségbe vagy ehhez tagozó bekerített helyre megtévesztéssel vagy a jogosult (használó) tudta és beleegyezése nélkül bemenve, továbbá a hamis vagy lopott kulcs használatával szabálysértési értékre elkövetett lopást vétségként rendelik büntetni. Ugyanennek a törvényszakasznak a további rendelkezései - a (4) bekezdés b/1. pontja, az (5) bekezdés b) pontja, a (6) bekezdés b) pontja és a (7) bekezdés b) pontja - értelmében pedig dolog elleni erőszakkal elkövetés esetén az érték szerinti minősítésre irányadó büntetési tételnél egy fokkal súlyosabb kerül alkalmazásra. A törvény tehát a lopásnak a fenti elkövetési módjait, noha azok az esetek jelentős hányadában a rongálás vagy a magánlaksértés törvényi tényállását is megvalósítják, a lopás minősítő körülményeiként szabályozza. Ezzel kifejezésre juttatja azt, hogy ilyenkor a rongálás, illetőleg a magánlaksértés önállóan