Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

70 BÜNTETŐJOGI ÉS BÜNTETŐ HLIÁRÁSJOGI TÁRGYÚ ÁLLÁSFOGLALÁSOK A vagyon elleni bűncselekmények gyakori járulékos cselekménye a magánokirat-hamisítás. A magánokirat-hamisításokat rendszerint a vagyon elleni bűncselekmények eszköz-, elő-, valamint azok leplezését szolgáló utó-cselekményeként követik el, de - ritkábban - előfordul a magánokirat-hamisítás önálló elkövetése is. A folytatólagos bűncselekmény törvényi feltételei közül az egységes elhatározás, a rövid időközökben való többszöri elkövetés olyan ismérvek, amelyeket bármely bűncselekménynél, így a magánokirathamisításnál is azonos szempontok szerint kell vizsgálni és megállapítani. Hasonlóképpen a további feltétel, az „ugyanolyan bűncselekmény" fogalmának megítélésénél is a magánokirat-hamisítással kapcsolatban ugyanaz a megfontolás érvényesül, mint más bűncselekmények folytatólagosságának kérdésében. ABtk. 12. §-ához fűzött miniszteri indokolás 2. pontja szerint ugyanolyan bűncselekmények azok, amelyek a Btk. Különös Részének azonos törvényi tényállásában vannak meghatározva. A folytatólagosság megállapításához azonban nem kell az egyes cselekmények jogi minősítésének is teljesen azonosnak lennie. A cselekmények egy része a törvényi tényállás alapesetét, míg a többi annak minősített esetét valósíthatja meg. A magánokirat-hamisítással kapcsolatban azonban csakis a Btk. 276. §-ában foglalt törvényi tényállás tartozhat a többször megvalósított ugyanolyan bűncselekmény keretébe, minthogy a magánokirat-hamisításnak minősített vagy privilegizált esete nincs. Végül a folytatólagos bűncselekmény megállapításának az a feltétele, hogy a bűncselekményeket azonos sértett sérelmére kell elkövetni, a magánokirat-hamisítással kapcsolatban sajátos formában jelentkezik. Magánokirat-hamisításnál a szokásos értelemben vett sértettről nem lehet beszélni. E bűncselekmény védett jogi tárgya a közrend, illetőleg közelebbről a közbizalom, legszorosabb értelemben a magánokiratok bizonyító erejébe vetett bizalom. Minthogy a magánokirat-hamisítás akkor valósul meg, ha valaki jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot használ, a folytatólagosság feltételének megítélésénél elengedhetetlen annak vizsgálata, hogy a hamis stb. magánokiratot milyen jogokkal és kötelezettségekkel, azaz lényegében milyen jogviszonnyal kapcsolatos bizonyításra használták fel többször; vagyis a sértett jogviszony mibenlétét kell vizsgálni. Ha a sértett jogviszony, illetőleg az abban megtestesülő érdek ugyanazon elkövető több magánokirathamisítási cselekményénél azonos, az azonos sértett sérelmére elkövetést mint a folytatólagosság egyik feltételét meg lehet állapítani. Pl. akkor, ha az elkövető fiktív munkaórák beállításával munkabércsalást követ el a vállalatánál oly módon, hogy a munkaórák számát igazoló okiratokat meghamisítja, és a munkabérek felvételénél felhasználja. Ebben az esetben egyetlen jogviszonyban, éspedig az elkövető és a munkáltatója között fennálló munkaviszonyban valósultak meg a magánokirathamisítás elkövetési magatartásai. Ugyanez a helyzet akkor is, ha pl. a pénztáros ugyanannál a vállalatnál sikkasztja el folyamatosan a kezelésére bízott pénzeket, és ezt a tevékenységsorozatát - egyetlen vagy több - hamis magánokirat többszöri felhasználásával leplezi. De már a sértett jogviszony különbözősége folytán nem folytatólagos, hanem pl. 5 rendbeli a magánokirat-hamisítás akkor, ha valaki egyetlen hamis magánokiratot készít, és annak többszöri megtévesztő felhasználásával 5 személyt vagy vállalatot károsít meg. Ilyenkor a kapcsolódó vagyon elleni bűncselekmény, a csalás is: 5 rendbeli. BK 103. /. Az alkoholisták kényszergyógyitását [Btk. 75. §] az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén akkor kell elrendelni, ha ez az intézkedés szükséges. II. A kényszergyógyítás elrendelése szempontjábóljelentős adatokat már a nyomozás során tisztázni és a kirendelt igazságügyi elmeorvos szakértővel közölni kell. I. ABtk. 75. §-a mérlegelési lehetőséget ad a bíróságnak a kényszergyógyítás elrendelése körében. Erre utal a törvény szóhasználata (kényszergyógyítás „rendelhető el"). Ennélfogva ha a bűncselekmény az elkövető alkoholista életmódjával függ össze és a kényszergyógyítás egészségügyi (orvosi) feltételei fennállanak, a bíróságnak vizsgálnia kell - mint az intézkedés elrendelésének további törvényi feltételét hogy az elkövető kényszergyógyítása szükséges-e. A kényszergyógyítás olyan alkoholistával szemben rendelhető el, aki iszákosságából eredően „alkoholista életmódot" folytat, azaz életvezetése veszélyezteti családját vagy környezetét.