Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

66 BÜNTETŐJOGI ÉS BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI TÁRGYÚ ÁLLÁSFOGLALÁSOK Garázdaságot és megvalósító súlyos testi sértés esetén halmazatról nem lehet szó, mert az utóbbi súlyosabban büntetendő, mint a garázdaság vétsége, és így csakis a súlyos testi sértés bűntette állapítható meg. Ez azonban nem vonatkozik a garázdaság minősített eseteire [Btk. 271. § (2) bek.]. A minősített garázdasággal halmazatban a nem súlyosabban büntetendő súlyos testi sértést [Btk. 170. § (2) bek.] meg kell állapítani. Nem lehet szó garázdaság és a tettleges becsületsértés [Btk. 180. § (2) bek.] halmazatáról sem. A tettleges becsületsértés elkövetési változatait (pl. arculütés, lökdösődés, fellökés stb.) ugyanis a garázda, erőszakos magatartás szükségszerűen magában foglalja. Míg a garázdaságnál megkívánt erőszakos magatartás tanúsítása nem szükségképpen feltételezi könnyű testi sértés okozását, addig vannak olyan bűncselekmények, amelyeknél nem erőszakos magatartás tanúsításáról, hanem erőszakkal való elkövetésről van szó. Az ezek törvényi tényállásában szereplő erőszak valamely személyre közvetlenül ható olyan fizikai erő kifejtése, amely az ellenállást megtöri. Ehhez képest e bűncselekmények elkövetésénél kifejtett erőszak - szemben a garázda magatartás tanúsításával, amely ugyancsak támadó jellegű, de enyhébb fellépést jelent - a közönséges életfelfogás szerint is legtöbbször együtt jár a sértettnek könnyű testi sértés okozásával. Ilyen pl. az erőszakos közösülés (Btk. 197. §), a szemérem elleni erőszak (Btk. 198. §), a természet elleni erőszakos fajtalanság (Btk. 200. §), a rablás (Btk. 321. §). Ezért ezekkel a bűncselekményekkel halmazatban - az elkövetésük során alkalmazott erőszakkal megvalósított - könnyű testi sértés általában nem állapítható meg. 2. Ha a garázdaságot dolog elleni erőszakos magatartással követik el, és ez utóbbi csupán szabálysértést valósít meg, a garázdaság mellett a rongálás szabálysértésének a megállapítására nem kerülhet sor. Adolog elleni erőszakos magatartás fogalmába ugyanis a - csak szabálysértést megvalósító - csekélyebb károkozás jelentéktelen állagsérelem beletartozik. Ha azonban a rongálásban megnyilvánuló garázda, erőszakos magatartás - a nagyobb kárt el nem érően - kisebb kárt okoz [tízezer-kétszázezer forint között van; Btk. 138/A. § a) pont], továbbá ha a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálást a garázdaság elkövetője bűnszövetségben valósítja meg [Btk. 324. § (2) bek. b) pont], vagyis ha a rongálás bűncselekmény: a garázdasággal halmazatban a rongálás vétségét meg kell állapítani. Az ilyen mérvű, illetőleg jellegű rongálás ugyanis már nem szükségszerű velejárója a garázdaságnak, ugyanakkor a garázdasággal megvalósult rongálás vétségének büntetése [Btk. 324. § (2) bek.] nem súlyosabb a garázdaság vétségének a büntetésénél [Btk. 271. § (l)bek.]. Amennyiben a garázdaság alapesetét megvalósító dolog elleni erőszakos magatartás nagyobb stb. kárt okoz - a törvény rendelkezésénél fogva, a bűnhalmazat mellőzésével - csak a súlyosabb bűncselekmény, azaz a súlyosabb rongálás megállapításának van helye. A garázdaság minősített esetei (bűntette) mellett azonban sor kerülhet a nagyobb kárt okozó, illetőleg a kulturális javak körébe tartozó tárgy, régészeti lelőhely vagy műemlék tekintetében elkövetett rongálás bűntettének [Btk. 324. § (3) bek.] halmazatban való megállapítására. IV. Az a jogértelmezés, amely szerint a garázdasággal egyidejűleg megvalósított rongálás vagy könnyű testi sértés vétsége bűnhalmazatban áll a garázdaság vétségével (illetőleg a minősített garázdaság bűntette a megvalósult és nem súlyosabb büntetendő testi sértés vagy rongálás bűntettével): összhangban van a bűnhalmazatnak a Btk. 12. §-a (1) bekezdésében foglalt azzal a szabályával, hogy több bűncselekmény egy cselekménnyel is megvalósítható. Ugyanakkor lehetővé teszi az életben előforduló erőszakos garázda magatartások tényleges társadalomra veszélyességének, enyhébb, illetőleg súlyosabb elkövetési változatainak igazságos értékelését. Egyúttal ez a jogmagyarázat biztosítja a Btk. visszaesésre vonatkozó rendelkezésének maradéktalan hatályosulását is. BK 94. /. Új bizonyíték a perújításnál az olyan személy tanúvallomása is, aki az alapügyben a mentességi jogával élve a vallomástételt megtagadta. II. A terhelt törvényes képviselője vagy nagykorú hozzátartozója perújítási kérelem előterjesztésére is meghatalmazhat védőt, ebben az esetben a védő által előterjesztett perújitási kérelmet jogosulttól származónak kell tekinteni.