Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

52 BÜNTETŐJOGI ÉS BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI TÁRGYÚ ÁLLÁSFOGLALÁSOK bűncselekmény alanyává válásnak a teltétele, a bűncselekmény tárgyi oldalán, a törvényi tényállás elemei között is értékelte. A mulasztás okának a felróhatósága akkor hiányzik, ha a kötelezett nem rendelkezik megfelelő keresettel, jövedelemmel, vagyonnal, ezért azonban felelősség nem terheli. Az önhiba hiányának ez a változata sem korlátozódik a vagyontalan és keresőképtelen kóros elmeállapotú személy esetére, hanem idetartozik a tartásnak beszámítható személy részéről ugyanilyen okból való elmulasztása is, feltéve hogy a mulasztás oka nem róható fel (pl. tartós keresőképtelenség, a tartás kizárólagos alapjául szolgáló vagyon megsemmisülése stb.). A beszámítási képességet kizáró kóros elmeállapot esetén a tartás elmulasztásához megkívánt önhiba sohasem valósul meg, mert a kötelezettnek sem maga a cselekmény (mulasztás), sem annak objektív oka (kereset, jövedelem, vagyon hiánya) nem róható fel, ezekért a kötelezett felelőssé nem tehető. BK 73. /. Az idegen vagyon kezelésével meghízott személy azzal, hogy a sikkasztás, hialen kezeles vagy a szándékos rongálás által okozott hiányt (kárt, vagyoni hátrányi) a sértett megtévesztésével utóbb eltünteti vagy csökkenti, a sikkasztás, hűtlen kezelés vagy szándékos rongálás mellett a csalást nem követi el. II. Ha viszont a kezelésére bízott vagyonban gondatlan bűncselekménnyel, hanyag kezeléssel okoz hiányt (vagyoni hátrányi), és ezt utóbb a sértett megtévesztésével eltünteti vagy csökkenti azért, hogy a kártérítési, illetve a megtérítési kötelezettsége alól egészben vagy részben mentesüljön, a hanyag kezelés vétsége és a csalás bűncselekménye bűnhalmazatban megállapítható. III. Abban az esetben, ha az idegen vagyon kezelésével megbízott személy a reá bízott vagyonban gondatlanul - de bűncselekményt meg nem valósító módon - okoz hiányt (kárt, vagyoni hátrányt), vagy ilyen hiány (kár, vagyoni hátrány) a vagyonban neki fel nem róható okból keletkezik, és ennek megtérítésére - a jogszabály rendelkezése vagy szerződésben vállalt kötelezettség alapján - köteles, amennyiben e hiányt (kárt, vagyoni hátrányt) utóbb a sértett megtévesztésével eltünteti vagy csökkenti azért, hogy a kártérítési, illetve megtérítési kötelezettsége alól egészben vagy részben mentesüljön, a csalás bűncselekményét valósítja meg. IV. A II. és III. pont esetében a csalással okozott kár azzal az összeggel azonos, amelynek erejéig az elkövetőt a leplezett hiány (kár, vagyoni hátrány) tekintetében a jogszabályok szerint anyagi felelősség terheli. Ez az összeg azonban nem haladhalja meg a leplező magatartás folytéin a vagyonban bekövetkezett értékcsökkenés mértekét. I. A csalás bűncselekményének egyik törvényi tényállási eleme a károkozás; a Btk. 137. §-ának 5. pontja értelmében kár a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenés. Az idegen vagyon kezelésével megbízott személy, ha a rábízott vagyonban szándékos vagyon elleni bűncselekménnyel (sikkasztással, hűtlen kezeléssel, szándékos rongálással) okozott hiányt (kárt, vagyoni hátrányt) a sértett megtévesztésével utóbb eltünteti vagy csökkenti azért, hogy a kártérítési, illetve a megtérítési kötelezettsége alól egészben vagy részben mentesüljön, ezzel a magatartásával a rábízott vagyonban további hiányt (kárt, vagyoni hátrányt) nem okoz. Az elkövetési érték és a kár nagysága ugyanis az esetek döntő többségében azonos. A Btk. 137. íj-ának 5. pontjában írtakat szem előtt tartva pedig a vagyoni hátrány magában foglalja a kárt, a vagyonban bekövetkezett értékcsökkenés mértékét. Ebből következően a hiány (kár, vagyoni hátrány) már a korábbi bűncselekmény folytán bekövetkezett. Az utóbb, az annak palástolása céljából megvalósított magatartásból tehát hiányzik a csalás bűncselekményének egyik tényállási eleme, a károkozás. így pedig a hiánynak (kárnak, vagyoni hátránynak) a sértett megtévesztésével való eltüntetése vagy csökkentése azért, hogy az elkövető a kártérítési (megtérítési) kötelezettsége alól egészben vagy részben mentesüljön, illetve ennek megkísérlése a csalásnak a megállapítására (a sikkasztás, a hűtlen kezelés vagy a szándékos rongálás mellett) - ugyanazon tény. körülmény kétszeres értékelésének tilalma folytán - alapul nem szolgálhat. II. A Btk. 320. §-ában meghatározott hanyag kezelés vétségét az követi cl. akit olyan idegen vagyon kezelésével vagy felügyeletével bízták meg, amelynek kezelése vagy felügyelete törvényen alapul, és az ebből folyó kötelességének megszegésével vagy elhanyagolásával gondatlanságból vagyoni hátrányt okoz.