Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

BÜNTETŐJOGI ÉS BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI TÁRGYÚ ÁLLÁSEOGLALÁSOK 53 E bűncselekmény - a törvényi szabályozásból következően - akkor valósul meg, ha a vagyoni hátrány a vagyonban ténylegesen bekövetkezik. Az elkövető vagyonkezelése, vagyonfelügycletc különböző jogviszonyok (polgári jogi, családjogi, munkajogi stb.) keretében történhet. A különböző jogágak szabályai a vagyonkezelői kötelezettség vétkes megszegéséhez különböző jogkövetkezményeket fűznek. Egységesek azonban abban, hogy a vagyonban vétkes - tehát akár gondatlan - magatartással okozott hiány (kár, vagyoni hátrány) esetén a károkozó kártérítési, megtérítési kötelezettséggel tartozik. Az idegen vagyon kezelésével megbízott személy tehát - a vagyonkezelői jogviszonytól függően, különböző felelősségi rendszerek szerint - anyagilag akkor is felelős a kezelésére, felügyeletérc bízott vagyonban bekövetkezett hiányért (kárért, vagyoni hátrányért), ha azt gondatlan bűncselekménnyel, hanyag kezeléssel okozta. Ha a hanyag kezelés vétségének elkövetője a magatartása folytán a vagyonban bekövetkezett hiányt (kárt, vagyoni hátrányt) azért, hogy a különböző anyagi felelősségi rendszerek szerinti kártérítési, megtérítési kötelezettsége alól egészben vagy részben mentesüljön, a sértett megtévesztésével utóbb eltünteti vagy csökkenti, ezzel a fennálló hiány (vagyoni hátrány) felderítését meghiúsítja. Megakadályozza azt, hogy a jogosult vele szemben kártérítési, megtérítési igényét érvényesítse. A vagyonkezelő tehát a leplező magatartásával a vagyonban bekövetkezett hiányt (kárt, vagyoni hátrányt) véglegessé teszi. így a vagyonban valóságos kárt is okoz. Ilyen esetekben a vagyonkezelő a hanyag kezelés vétségét meghaladóan a csalás bűncselekményét is megvalósítja. Vitathatatlan ugyanis, hogy az elkövető két vagy több magatartása két vagy több törvényi tényállás keretei közé illeszkedik. A magatartások alapvetően eltérő jellegűek (gondatlanok, illetve szándékosak), időben is egymást követőck. Attól függően, hogy a vagyonkezelés, vagyonfelügyelet milyen jogviszony keretében történik, az anyagi felelősség mértéke, a vagyon tulajdonosa, a kártérítés jogosultja, a sértett személye is eltérő lehet. Ebből következően a hanyag kezelés vétsége és a csalás bűncselekménye valóságos anyagi halmazatba kerül (Btk. 12. §). III. Amint arról a II. pontban már említés történt, az idegen vagyon kezelésével megbízott személy a vagyonban vétkesen - tehát akár gondatlanul - okozott hiányért (kárért, vagyoni hátrányért), attól függően, hogy a vagyonkezelés milyen jogviszonyon alapul, a különböző felelősségi rendszerek szerint anyagi felelősséggel tartozik. A felelősség akkor is fennáll, ha a vétkes magatartás, amely a hiány (kár, vagyoni hátrány) bekövetkezésére vezetett, bűncselekményt nem valósít meg. Sőt a vagyonkezelő anyagi felelőssége fennállhat vétkességére tekintet nélkül akkor is, ha részéről felróható magatartás sem állapítható meg (pl. a veszélyes üzem működéséből eredő kárért való felelősség; a pénztáros, a pénz- vagy értékkezelő anyagi felelőssége, a leltárhiányért való felelősség stb.). Ilyen esetekben, ha a vagyonkezelő a vagyonban bekövetkezett hiányt (kárt, vagyoni hátrányt) utóbb azért, hogy anyagi felelőssége alól egészben vagy részben mentesüljön, a sértett megtévesztésével eltünteti vagy csökkenti, a hiány (kár, vagyoni hátrány) felderítését meghiúsítja. Ezzel a leleplező, megtévesztő magatartásával -a II. pontban írtakkal egyezően - megakadályozza a sértettet abban, hogy vele szemben - a különböző felelősségi rendszerek szerinti - kártérítési, megtérítési igényét érvényesítse. A vagyonkezelő tehát a reá bízott vagyonban bekövetkezett, a kártérítési, megtérítési kötelezettség folytán esetleg csupán átmenetileg fennálló hiányt (kárt, vagyoni hátrányt) véglegessé teszi. Ily módon a vagyonban valóságos kárt okoz, és e magatartásával megvalósítja a csalás bűncselekményének törvényi tényállását. E bűncselekményben a büntetőjogi felelősségét meg kell állapítani. IV. A II. és a III. pontban kifejtettek szerint az idegen vagyon kezelésével megbízott személy, ha a rábízott vagyonban gondatlan bűncselekménnyel vagy egyébként bűncselekményt meg nem valósító módon gondatlanul hiányt (kárt, vagyoni hátrányt) okoz, illetve a vagyonban neki fel nem róható okból keletkezik hiány (kár, vagyoni hátrány), azért - attól függően, hogy a vagyonkezelés milyen jogviszonyon alapul-, a különböző felelősségi rendszerek szerint anyagi felelősséggel, kártérítési, megtérítési kötelezettséggel tartozik. Az anyagi felelősség mértéke a különböző jogágak szabályai szerint eltérő lehet. Ha az elkövető a II. és a III. pontban is említett utóbbi leplező, a sértettet megtévesztő magatartásával a csalás bűncselekményét megvalósítja, a csalással okozott, a büntetőjogilag értékelhető kár azzal az összeggel azonos, amelynek erejéig a vagyonkezelőt - a vagyonkezelés alapját képező jogviszonytól függően, a különböző felelősségi rendszerek szerint - kártérítési, megtérítési kötelezettség terheli.