Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

BÜNTETŐJOGI ÉS BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI TÁRGYÚ ÁLLÁSFOGLALÁSOK 49 1 70. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján az eljárást megszünteti és az ügyet a szabálysértési hatósághoz teszi át. Áttétel hiányában az eljárás bűncselekmény miatt folyik: a tárgyalási szakban tehát más jogszabály, mint a Be. alkalmazására nem kerülhet sor. 3. A tárgyalás befejezésével a bíróság a szabálysértés tárgyában érdemi döntést hoz, ha a) a bíróság a bűncselekmény miatt emelt vád alapján a bűnösséget megállapítja, emellett a szabálysértés miatt az elkövetővel szemben jogkövetkezményeket alkalmaz (esetleg felmenti az elkövetőt a szabálysértés vádja alól), vagy b) a bíróság a bűncselekmény miatt emelt vád alól az elkövetőt felmenti és a szabálysértés miatt vele szemben jogkövetkezményeket alkalmaz (esetleg felmenti az elkövetőt a szabálysértés vádja alól is), végül c) a bűncselekmény miatt a bűnösség megállapítása mellett mellőzi a szabálysértés megállapítását. A bíróság a most említett esetekben - a Be. 214. §-ának (1) bekezdésében, illetve a 213. íj-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt rendelkezéseknek megfelelően - ítélettel vagy végzéssel határoz. Szabálysértés miatt jogkövetkezményeket ítéletben alkalmazhat a bíróság a bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása vagy a bűncselekmény miatt emelt vád alól történt felmentő rendelkezés mellett. A szabálysértés megállapításának mellőzése is ítéleti rendelkezés, a bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása mellett. Végzést hoz a bíróság, ha az ügyész a vádiratban a szabálysértés elbírálását indítványozza, és a bíróság a bűncselekmény tárgyában a Be. 213. §-a (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott okból az eljárást megszünteti. E határozatok ellen a Be. 235. §-ának, illetve a 269. §-ának rendelkezése szerint fellebbezésnek van helye. Ha a fellebbezés az ítéletnek (végzésnek) az elbírált bűncselekménnyel kapcsolatos rendelkezése ellen irányul, azt a Be. szabályai szerint kell elbírálni. Ha emellett a fellebbezés a szabálysértésre vonatkozó rendelkezést is sérelmezi, a szabálysértés elbírálásának járulékossága folytán a fellebbezési eljárás során ugyancsak a Be. szabályait kell alkalmazni. A Be. 235. §-ának (2) bekezdésében, illetve 268. §-ában foglalt szabály szerint azonban mód van arra, hogy a határozatnak kizárólag a szabálysértésre vonatkozó rendelkezése ellen jelentsenek be fellebbezést. Abban az esetben, ha a bíróság a vádlottat a bűncselekmény vádja alól felmentette, és a felmentés miatt fellebbezést nem jelentettek be: a fellebbezési bíróság előtt már kizárólag a szabálysértés miatt folyik az eljárás. 4. Az Sztv. nem tartalmaz olyan rendelkezést, mely szerint eljárási szabályai a büntetőbírósági eljárásban is hatályosulnak. Minthogy a fentiek szerint a szabálysértés elintézésének a járulékossága folytán kizárólag a Be. szabályait kell alkalmazni, ennek folytán a súlyosítási tilalom (Be. 241. §) is megfelelő módon érvényesül. Ehhez képest - szabálysértési jogkövetkezmény alkalmazása mellett - a bűncselekmény miatt emelt vád alól felmentett vádlott bűnösségének a megállapítására csak a felmentés miatt bejelentett fellebbezés esetében kerülhet sor; szabálysértés miatt alkalmazott jogkövetkezmény súlyosítására pedig abban az esetben is, ha az ügyész a szabálysértési büntetés súlyosítása végett jelentett be fellebbezést. A Be. szabályainak az alkalmazása folytán a szabálysértés érdemi elbírálásával kapcsolatban felmerült bűnügyi költségek viselésére is a Be. 120. §-ában és 217-219. §-aiban foglalt rendelkezések az irányadók. 5. Abban az esetben, ha az elsőfokú bíróság ítéletében a bűncselekménnyel összefüggésben álló szabálysértést is elbírálja [Be. 216. § (1) bek. a) pont], a Be. 236. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezésre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet teljes terjedelmében - tehát a bűncselekményre vonatkozó rendelkezéseket is - felülbírálja. A törvénynek az ún. részjogerővel kapcsolatos eseteket kimerítően felsoroló rendelkezései között [Be. 236. § (3) bek.] ugyanis nem szerepel az az eset, ha a bíróság szabálysértés tárgyában határoz. Ha az ügyészi fellebbezés kizárólag az elsőfokú ítéletnek a szabálysértésre vonatkozó rendelkezését támadja, a másodfokú bíróság a bűncselekmény vádja alól felmentett vádlott bűnösségét nem állapíthatja meg, mert ez a felmentő rendelkezés a Be. 236. §-ának (2) bekezdésében foglaltak folytán a részjogerő alá esik. Nem súlyosítható az elsőfokú bíróság által a bűncselekmény miatt kiszabott büntetés sem, mivel az ilyen fellebbezés nem tekinthető a Be. 241. §-ának (2) bekezdése értelmében a vádlott terhére bejelentett jogorvoslatnak. 6. A Be. 236. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés nem korlátozza az elsőfokú bírósági határozat felülbírálatának a körét azon az alapon, hogy mi volt a fellebbezés tartalma és indoka, hanem