Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

4S BÜNTETŐJOG] ÉS BÜNTETŐ I L.IÁRÁS.IOCil TÁRGYÚ ÁLLÁSFOGLALÁSOK Tapasztalható, hogy a vámáruk csempészete jelentős mértékben gépkocsi igénybevételével történik. Ez az állásfoglalás a gépkocsi igénybevételével végrehajtott vámcsempészetre vonatkozik, azaz arra nézve ad iránymutatást, hogy a gépkocsi mikor tekinthető a bűncselekmény eszközének. Egymagában természetesen az, hogy a Btk. 312. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott csempészet elkövetője gépkocsit vesz igénybe, az országhatárt gépkocsival lépi át, a gépkocsi elkobzásának alapjául nem szolgálhat akkor sem, ha az elkövető a vámárut a gépkocsiban elrejti. Mindenkor az adott tényállás alapulvételével azt kell vizsgálni, hogy a gépkocsi a csempészet eszközének tekinthető-e. 3. Arra, hogy a felhasznált gépkocsi a csempészet eszköze, különösen az alábbi tényekből lehet következtetést vonni. Amennyiben az elkövető a gépkocsin olyan átalakítást végez vagy végeztet, amely nem a gépkocsi rendeltetésszerű használatának biztosítását, hanem a csempészet véghezvitelét célozza: az ilyen átalakítás folytán a gépkocsi elsődlegesen a csempészet eszközévé válik, s mint ilyent kell a Btk. 77. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján elkobozni. Ha az elkövető a gépkocsit rendszeres csempészésre használja, a gépkocsi e rendszeres csempészet folytán jellegében szükségszerű eszközzé válik, és ehhez képest kell elkobozni. Az említett célból való rendszeres használat által ugyanis a jármű elsődlegesen már nem szorosan vett közlekedési célt szolgál, hanem a csempészetnek az eszköze. Végül, ha a csempészett vámáru olyan jellegű (nagyságú, terjedelmű, súlyú stb.), hogy más módon való csempészése szinte kizárt, a csempészetnél használt gépkocsi mint a bűncselekmény törvényi tényállásában foglalt tevékenység megvalósításához ugyancsak szükségszerűen használt eszköz elkobzás alá esik, még ha azt nem is alakították át. BK 70. A büntetőbíróság a szabálysértés elbírálása során a Be. szabályai szerint jár el. 1. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. tv. (Sztv.) a szabálysértésekre vonatkozó anyagi jogszabályok mellett a szabálysértési eljárás szabályait is tartalmazza. Az Sztv. rendelkezései szerint a bíróság szabálysértés miatt is eljárhat, a Be. pedig a szabálysértés tárgyában való érdemi döntést meghatározott esetekben - a büntetőbíróság hatáskörébe utalja. Állást kell foglalni abban a kérdésben: milyen eljárási szabályok érvényesek, ha a bíróság szabálysértés tárgyában büntetőeljárásban rendelkezik. 2. A Be. 216. §-ának (1) bekezdése szerint: a bíróság a szabálysértést érdemben bírálja el, ha a) a vád tárgyává tett bűncselekménnyel összefüggő szabálysértés elbírálását az ügyész a vádiratban indítványozta [Be. 216. § (1) bek. a) pont]; b) a tárgyalás eredményéhez képest úgy látja, hogy a vád tárgyává tett cselekmény szabálysértés, és ezért a vádlottat a vád alól felmenti. A Be. említett §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint: a bűnösséget megállapító ítéletben a szabálysértés miatt az eljárást meg lehet szüntetni. a) A Be. szabályozása értelmében szabálysértés csak akkor bírálható el a büntetőeljárásban, ha azt az ügyész valamely bűncselekmény miatt emelt váddal kapcsolatban a vádiratban indítványozta [Be. 216. § (l)bek. a) pont]. Ilyen esetben a bűncselekmény miatt emelt vád alapján indult az eljárás; e vád alapján kell a bíróságnak határoznia az ügy előkészítését illetően. Minthogy a szabálysértés elbírálására irányuló indítvány csak az elkövető ellen a bűncselekmény miatt emelt vád mellett, tehát csak járulékosan lehetséges, s minthogy ugyanazon eljárás keretében kétféle eljárási szabály nem alkalmazható: az Sztv.-ben foglalt eljárási szabályok alkalmazásának a kérdése fel sem merülhet, a bíróság csak a Be. szabályai szerint járhat el. b) Némileg eltérő a helyzet, ha az eljárás bűncselekmény miatt indult, és a tárgyalás eredménye csak szabálysértés megállapítását alapozza meg [Be. 216. § (l)bek. b) pont. Ilyenkor csak a tárgyalási szak befejeztével merülhet fel az alkalmazandó jogszabály kérdése. Ha ugyanis már az előkészítő szakban megállapítható, hogy a vád tárgyává tett cselekmény szabálysértés, a bíróság a Be. 168. §-a, illetve a