Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)
BÜNTETŐJOGI ÉS BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI TÁRGYÚ ÁLLÁSFOGLALÁSOK 47 E vizsgálat időpontjának is tehát a kényszergyógykezelés tényleges megkezdéséhez kell igazodnia, mivel az attól eltelt bizonyos idő nyújt lehetőséget a beteg állapotában történő esetleges változás megítéléséhez. Ennek megfelelően - amint arra a Bv. tvr. 83. §-ához fűzött miniszteri indokolás 2. pontja is utal a kényszergyógykezelés tényleges foganatosításának kezdő időpontját - ha a betegen a kényszergyógykezelést megelőzően már ideiglenes kényszergyógykezelést hajtottak végre - attól a naptól kell számítani, amikor a beteget az intézetbe ideiglenes kényszergyógykezelés címén befogadták. Az előzetes fogva tartás beszámítására vonatkozó általános elveknek és a kényszergyógykezelés intézménye sajátos célkitűzéseinek is ez az értelmezés felel meg. BK 65. Ha az elkövető a sértettet az attól elvett vagy annak kezéből kiejtett - az élet kioltására alkalmas eszközzel nyomban bántalmazza: a cselekmény felfegyverkezve elköve tettként minősül. A Btk. 137. §-ának 4. pontja szerint felfegyverkezve követi el a bűncselekményt az, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál. A törvény helyes értelmezése szerint a súlyosabban minősülő, felfegyverkezve elkövetett cselekmény megvalósul már akkor, ha az elkövető a sértett ellenállásának leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt magánál tart anélkül, hogy azt használná. A súlyosabb minősítéshez tehát nem szükséges a megjelölt eszköznek használata is. Ha az elkövető a cselekmény véghezvitelének megkezdése előtt az emberi élet kioltására alkalmas eszközt (pl. baltát, fejszét, gumibotot stb.) a meghatározott cél érdekében ugyan nem tartotta magánál, hanem azt a cselekmény véghezvitele közben a sértettől elveszi vagy egyébként megszerzi, és azt a sértett ellenállásának leküzdése vagy megakadályozása érdekében ténylegesen fel is használja: ez olyan többletmagatartást jelent, amely magában foglalja a kevesebbet, vagyis az eszköznek a törvényben meghatározott cél érdekében csupán magánál tartását. A használat a „magánál tartást" nyilvánvalóan felöleli. De egyébként is ilyen esetben az elkövető a sértettől elvett vagy az általa elejtett eszköz felvételével azt a sértett ellenállásának leküzdése vagy annak megakadályozása érdekében - habár rövid ideig is - „magánál tartja". Eszerint ha az elkövető a cselekmény véghezvitelének megkezdése előtt a törvényben meghatározott cél érdekében magánál még nem tartott, de a véghezvitel során a sértettől megszerzett - az élet kioltására alkalmas - eszközt az említett célból felhasználja: a felfegyverkezve elkövetett, súlyosabban minősülő bűncselekményt megvalósítja. BK67. A csempészet eszköze, és mint ilyen, elkobzás alá esik az a gépkocsi, amelyen az elkövető olyan átalakítást végez, amely nem a gépkocsi rendeltetésszerű használatának biztosítását, hanem a csempészet véghezvitelét célozza, továbbá ha azt a csempészéshez egyébként is szükségszerűen használta. 1. ABtk. az elkobzás jogintézményét az intézkedések körében szabályozza, a 77. §-ának miniszteri indokolása azonban rámutat az elkobzás jogi természetének ellentmondásos voltára. Nevezetesen: bár az elkobzás elsődleges célja nem az, hogy a joghátrány alkalmazásával tartson vissza újabb bűncselekmény elkövetésétől, mégis a gyakorlatban sokszor súlyos hátrányt jelent az elkövetőre és ezekben az esetekben ennek az intézkedésnek büntetés-jellege van. 2. A Btk. 77. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint el kell kobozni azt a dolgot, amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak. Az eszköz mindennapi értelemben olyan tárgy, amely valamely tevékenység, művelet vagy munka elvégzését lehetővé teszi, megkönnyíti vagy meggyorsítja. Ajoggyakorlat szerint a bűncselekmény elkövetéséhez használt eszköz csak az lehet, amelyet az elkövető a bűncselekmény törvényi tényállásába foglalt tevékenységhez szükségszerűen használ.
