Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

44 BÜNTKTŐJOGI ÉS BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI TÁRGYÚ ÁLLÁSFOGLALÁSOK Ha az ügyész a Be. 55. §-ának (4) bekezdése értelmében a sértettet megillető polgári jogi igényt érvényesített, majd pedig a tárgyaláson utóbb azt indítványozza, hogy a bíróság az igény tárgyában ne döntsön: ebben az esetben nincsen érvényesített polgári jogi igény, következésképpen annak tárgyában a bíróság - az ügyészi indítvánnyal szemben - határozatot nem hozhat. Ilyen esetben azonban a bíróság köteles a - tárgyaláson jelenlevő - sértettnek módot adni a polgári jogi igény tárgyában való nyilatkozat tételére. BK51. A magánfél nem élhet fellebbezéssel a polgári jogi igényét részben a törvény egyéb útjára utasító határozat ellen; akkor sem, ha a bíróság azért rendelkezett így, mert az összegszerűséget részben nem tisztázhatta, egyébként azonban a jogalap kérdését eldöntötte. A Be. 242. §-ának 11/b) pontja értelmében a magánfél csak a polgári jogi igényét érdemben elbíráló ítéleti rendelkezés ellen élhet fellebbezéssel. Következésképp a magánfél az őt polgári jogi igényével egyéb törvényes útra utasító rendelkezéssel szemben fellebbezésre nem jogosult. Minthogy a törvény a magánfél részére csak a polgári jogi igényét érdemben elbíráló rendelkezés elleni fellebbezést engedi meg, ennélfogva nemcsak az őt polgári jogi igényével teljesen, hanem csupán részben az egyéb törvényes útra utasító rendelkezés ellen sem fellebbezhet. Nem változtat ezen az sem, hogy ha a bíróság egyébként a jogalap kérdését eldöntötte, vagyis az érvényesített igény fennállását a vádlott bűnössé nyilvánításával vagy egyéb módon kifejezésre juttatta, a polgári jogi igény összegszerűen nem tisztázható része tekintetében azonban akként rendelkezett, hogy a magánfél igényének egyéb törvényes úton való érvényesítésére utasította. BK 52. Az elsőfokú eljárás során bejelentett polgári jogi igényt a magánfél (illetve az ügyész) a másodfokú eljárásban ki nem terjesztheti, annak összegét jei nem emelheti. A Be. 211. §-a értelmében a büntetőeljárásban érvényesített polgári jogi igényt az elsőfokú eljárás során, legkésőbb azonban addig kell bejelenteni, amíg a bíróság határozatának meghozatala céljából tanácsülést tart. A büntetőeljárásban érvényesített polgári jogi igény fogalmán tehát az elsőfokú tárgyaláson bejelentett igényt kell érteni. A polgári jogi igénynek a másodfokú eljárásban való felemelésére, illetve kiterjesztésére a Be. alapot nem nyújt. Ez egyébként ellentétben állna a Be. fellebbezési rendszerével is. A büntetőeljárásban érvényesített polgári jogi igény vonatkozásában pedig a fellebbezés tekintetében a Be. szabályait kell alkalmazni. Ehhez képest a Pp.-nek a másodfokú eljárásban a kereset felemelésére, illetve kiterjesztésére vonatkozó rendelkezései még kisegítőleg sem kerülhetnek alkalmazásra. BK 53. A büntetőbíróság határozatának a polgári jogi igényre vonatkozó részét a Pp.. 231. $-a alapján előzetesen végrehajthatónak nem nyilváníthatja. A Pp.-nek az előzetes végrehajthatóságról rendelkező 231. §-a felsorolja azokat az ítéleteket, amelyeket fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak kell nyilvánítani. A Be. 395. §-ának (1) bekezdése szerint az ítélet csak jogerőre emelkedése után hajtható végre. A büntetőítéletnek - így a polgári jogi igényre vonatkozó részének is - az előzetes végrehajthatóságát a Be. nem teszi lehetővé, a Pp. 231. §-ának az alkalmazása tehát a büntetőeljárásban kizárt. BK61. A hivatalos személy elleni erőszak akkor minősül felfegyverkezve elkövetettként, ha az elkövető az élet kioltására alkalmas eszközt a bűncselekmény elkövetésekor magánál tartja annak érdekében.