Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

36 BÜNTETŐJOGI ÉS BÜNTKTÖ ELJÁRÁSJOGI TÁRGYÚ ÁLLÁSHOGLALÁSOK BK 29. a) Ha az eljárás közvádas bűncselekmény miatt indult, a tárgyaláson azonban csupán arra merültek fel bizonyítékok, hogy a vádlott magánvádra üldözendő bűncselekményt követelt el. ez a körülmény nem teszi szükségessé az eljárás folytatásához az ügyész nyilatkozatának beszerzései a vád átvételére. b) Ha az ügyész a magánvádlótól a vád képviseletét átvette, az ügyész közreműködésével folytatóit eljárásban ún. viszonvád emelésének helve van. a) Az ügyész a vádiratban megjelölt vádlotti magatartás miatt emelt vádat. Az ügyészi minősítés a bíróságot nem köti. Ha az ügyész a vádlottnak olyan tevékenysége miatt emelt vádat, amely Be. 54. §ának (1) bekezdésében tél nem sorolt bűncselekmény megállapítására alkalmas, már a vádemeléssel érvényesíti a kérdéses cselekmény miatt a vádlottal szemben az állam büntető igényét. Nincs tehát szükség a magánvád későbbi átvételére akkor sem, ha a tárgyaláson arra merült tel bizonyíték, hogy a vádlott csupán a Be. 54. §-ának (1) bekezdésében felsorolt bűncselekmény valamelyikét követte el. Következésképpen ilyen esetben a bíróságnak a távollevő ügyésztől nyilatkozatot nem kell beszereznie. b) A Be. 54. §-ának(3) bekezdése és 314. §-ának (3) bekezdése lehetővé teszi, hogy a vádlott - az ott meghatározott esetben - a törvényben meghatározott határidőn túl is „viszonvádlóként" magánindítványt terjesszen elő. Ennek a jogszabálynak az érvényesülése nem tehető függővé attól a kérdéstől, hogy az ügyész átvette-e a magánvádlótól a vád képviseletét vagy sem. Nincsen olyan eljárási szabály, amely a viszonvádló fellépését a magánvádra folyó eljárásra korlátozná. BK 31. Aki más személynek vagyoni vagy nem vagyoni előnyt ad avégett, hogy ügyének kedvező elintézése céljából azt az eljáró hivatalos személynek juttassa: hivatali vesztegetés (Btk. 253. §) miatt vonható felelősségre, abban az esetben is, ha az előny átvevője csupán állította, illetve csupán azt a látszatot keltette, hogy hivatalos személyt fog megvesztegetni, s így annak cselekménye ekként a Btk. 256. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint hivatali befolyással üzérkedés bűntettének minősül. A Btk. 256. §-a meghatározza a befolyással üzérkedés bűncselekményét és rendelkezik az elkövető büntetéséről. Ez azonban nem zárja ki a befolyással üzérkedő „ügyfelének" megbüntetését más bűncselekmény miatt, amennyiben cselekményével ennek fogalmi elemeit megvalósította. A Btk. 256. §-a (2) bekezdésének a) pontja esetében a hivatali befolyással üzérkedő a cselekmény elkövetésekor azt állítja, vagy azt a látszatot kelti, hogy hivatalos személyt fog vesztegetni. Amikor a befolyással üzérkedő „ügyfeléről" tényként az állapítható meg: az előnyt avégett adta, hogy a befolyással üzérkedő megvesztegesse az ügyében eljáró hivatalos személyt: ez egyértelmű azzal, hogy a hivatalos személyt működésében, a közérdek kárára befolyásolni, illetőleg kötelességének megszegésére indítani törekedett. Ekként ez a személy a Btk. 253. §-a alapján vonható rendszerint felelősségre, míg a befolyással üzérkedő cselekménye a Btk. 256. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint minősül. BK 32. A magánvádas eljárásban a személyes meghallgatás határnapjáról a védőt és a feljelentő képviselőjét értesíteni kell. Ha az idézésre a személyes meghallgatáson a feljelentő helyett csak jogi képviselője jelent meg, az eljárást meg kell szüntetni. A Be. 318. §-ának (1) bekezdése szerint a magánvádas eljárásban, ha a 313. § (3) bekezdésében, illetőleg a 317. §-ban felsorolt intézkedéseknek nincs helye, a bíróság a feljelentettet és a feljelentőt személyes meghallgatásra idézi meg. A védőt és a feljelentő képviselőjét erről értesiti. E törvényi rendelkezés célja az, hogy már a tárgyalás előtt rendelkezésre álljanak az üggyel kapcsolatos adatok és ezek bizonyítékai, s így azokat ne a tárgyaláson legyen kénytelen a bíróság megállapítani és beszerezni. Az ügyre vonatkozó adatokat és bizonyítékokat a feljelentő és a feljelentett ismeri a legjobban, éppen ezért van szükség személyes meghallgatásukra is.