Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

I97S. ÉVI IV. TÖRVÉNY A BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYVRŐL 223 lehet a büntetőjogi felelősségét megállapítani, ha a megtámadott utóbb a jogos véde­lem körét túllépi. (BH 1985/10-367.) 30. Nem az alapcselekményhez kapcsolódó bűnsegélyt, hanem folytatólagosan el­követett orgazdaságot valósítja meg, aki a szándékos vagyon elleni bűncselekmény­ből származó dolgokat rendszeresen, saját vagyoni haszna érdekében megvásárolja. (BH 1985/1-12.) 31. Zártörésnél a tettesi és bűnsegédi alakzatok elhatárolásánál irányadó szem­pontok. (BH 1986/2-48.; > a Btk. 249. §-ánál) 32. Az elkövetés időpontjának kérdése bűnsegédi bűnrészesség esetén. (BH 1986/8-301.) 33. Szándékegység hiányában nem állapítható meg a pszichikai bűnsegély. (BH 1986/12-485.) 34. II. Bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás valósul meg, ha a terhelt a más nevére szóló útlevelet a tiltott határátlépés elkövetése céljából a társának átadja. (BH 1987/2-33.) 35. Nem társtettese, hanem bűnsegéde a lopásnak, aki a sértettet az elkövetés helyszínéről elcsalja, míg a vele akarategységben levő társai véghezviszik az elvételt. (BH 1987/2-34.; > a Btk. 316. §-ánál) 36. Az elöljárót együttesen bántalmazó katonák nem társtettesek, hanem önálló tettesei az elöljáró elleni erőszak bűntettének. (BH 1987/3-106.) 37. Kifosztás esetében társtettességet kell megállapítani annak a terhére is, aki a sértett állapotát előidéző személlyel akarategységben a dolog elvételében részt vesz. (BH 1987/4-108.) 38. Katonai bűncselekmény tettese csak katona lehet. (BH 1987/4-146.) 39. A társtettesség kérdése rablás bűntette esetén. (BH 1987/6-188.; > a Btk. 321. §-ánál) 40. A társtettesség és a csoportos elkövetés megállapításának a feltételei, ha a cselek­mény elkövetésében részt vevő valamelyik személy nem büntethető. (BH 1987/6-194.) 41.1. Az életveszélyt okozó testi sértés bűntettének társtettesként elkövetése megál­lapítható akkor is, ha az elkövetőket az eredmény tekintetében csupán gondatlanság terheli. (BH 1988/7-212.) 42. A súlyos testi sértés bűntettében bűnsegéd, aki a tettesi magatartást kifejtő házas­társával egyetértésben a bántalmazásnál végig jelen van és a sértett kezei-lábai össze­kötözésében is tevékenyen részt vesz. (BH 1988/7-213.) 43. Társtettesként elkövetett rablásként minősül, ha az egyik elkövető fenyegető magatartásával biztosítja, hogy a társa a sértett ruházatában levő értékeket elvegye. (BH 1987/7-234.) 44. A szándékosan elkövetett bűncselekmény társtettesi megvalósítását nem zárja ki az a körülmény, hogy az eredmény tekintetében gondatlanság állapítható meg. (BH 1989/2-48.) 45. Önkényes eltávozás esetén társtettesség téves megállapítása.

Next

/
Thumbnails
Contents