Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

224 1978. ÉVI IV. TÖRVÉNY A BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYVRŐL Az a katona, aki a szolgálati helyét erre vonatkozó engedély nélkül önkényesen elhagyja, vagy oda a számára előírt időpontig nem tér vissza és távolléte a 24 órát meghaladja, a Btk. 345. §-ának (1) bekezdésében meghatározott bűncselekményt követi el. A katona e magatartásával az őt személyesen terhelő kötelezettségét szegi meg akkor is, ha vele együtt szolgáló katonatársával hagyja el a szolgálati helyét. Ilyen esetben mindketten külön bűncselekményt valósítanak meg, és az egyik által létrehozott törvényi tényállási elemből a másik semmit nem valósít meg. Ezért tehát a társtettesi minőség megállapítását a Legfelsőbb Bíróság mellőzte. (BH 1989/3-130.) 46. II. A társtettesség megállapításának feltétele nyereségvágyból elkövetett emberölés esetén. (BH 1989/4-141.) 47. Az alapcselekmény elkövetője a bűnpártolás felbujtójaként is felelősségre vonható, ha mást a büntetőeljárás sikerének meghiúsítására irányuló magatartásra felhív. (BH 1989/7-256.) 48. Bünsegély helyett társtettességet kell megállapítani, ha az akarategységben levő terheltek úgy valósítják meg az emberölést, hogy az egyik terhelt mérget önt az italba, a másik pedig a mérgezett italt átadja a sértettnek. (BH 1989/8-298.) 49. Aki a jogtalan használat céljából elvett gépjárművön utasként utazik, nem valósít meg bűncselekményt. (BH 1989/10-390.) 50.1. Társtettesként elkövetett rablás bűntette helyett kifosztás bűntettének téves megállapítása. II. A társtettesség és a bűnsegédi tevékenység elhatárolása. (BH 1990/11-416.; > a Btk. 321.§-ánál) 51. A csoportosan elkövetett rablás elkövetői társtettesként valósítják meg a cselekményt, akár a dolog elvételében, akár az erőszak (fenyegetés) alkalmazásában, illetve a sértett védekezésre képtelen állapotának előidézésében működnek közre. (BH 1990/12-461.) 52. A lopásoknak társtettesként vagy bűnszövetségben elkövetése nem állapítható meg, ha a terhelt a cselekményeit - a kiskorú veszélyeztetését is megvalósítva - gyermekkorú személy közreműködésével viszi véghez. (BH 1991/7-265.) 53. A dolog elleni erőszakkal, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett lopásnak nem a pszichikai bűnsegéde, hanem a felbujtója az, aki a lakásbetörésben részt vevő társainak rendelkezésére bocsátja a lehetséges sértettek lakcímét, illetve megjelöli az elkövetés helyét. (BH 1991/10-378.) 54. II. Az a polgári személy, aki a külföldre szökést megkísérlő katonával együtt jogtalanul maga is el kívánja hagyni az ország területét, nem válik a katonai bűncselekmény részesévé. (BH 1992/1-6.) 55. Társtettesség megállapítása erőszakos közösülés alapeseténél, amikor a terhelt a sértett lemeztelenítésével közreműködik az erőszak alkalmazásában. (BH 1992/269.; > a Btk. 197. §-ánál) 56.1. Afelbujtás nem állapítható meg, ha az elkövető magatartásában a mást (másokat) bűncselekmény elkövetésére irányuló szándékos rábírás nem ismerhető fel. (BH 1992/3-148.) 57. Több elkövető esetén mint társtettes a súlyos testi sértés bűntette miatt büntetőjogi felelősségre vonható az az elkövető, aki a meg nem vádolt társaival akarategységben vett részt a sértett bántalmazásában. (BH 1992/4-220.)