Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

1978. ÉVI IV. TÖRVÉNY A BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYVRŐL 197 16. Aki az ittas személyt olyan körülmények között bántalmazza, hogy tudata átfogja: a sértett egyensúlyi helyzetéből hátratántorodva a védőkorláttal nem védett 3 méteres mélységbe zuhanhat, nem gondatlanságból okozott, hanem eshetőleges szándékkal elkövetett súlyos testi sértés bűntettét valósítja meg. (BH 1981/12-487.) 17. I. Nem súlyosító körülmény az, hogy a terhelt az ölési cselekményt egyenes szándékkal követte el. (BH 1982/4-130.) 18. II. Testi sértés elkövetése esetén a súlyosabb eredményért való felelősség megállapítása szempontjából az elkövetőnek nem azt kell előre látnia, hogy ténylegesen milyen sérülések jönnek létre, hanem annak a lehetősége is elegendő, hogy a sérülések esetleg maradandó fogyatékossággal gyógyulnak. (BH 1982/4-133.) 19. Ha a cselekmény tudatos gondatlanságból (luxuria) elkövetett életveszélyt okozó testi sértésként minősül, e vétséggel bűnhalmazatban a segítségnyújtás elmulasztása bűntettét is meg kell állapítani, ha az elkövető a sértettet a tőle elvárható segítség nélkül hagyta. (BH 1982/5-180.) 20. A sértett hátába irányított mélyrehatoló és nagy erejű szúrás alapot ad az emberölési szándék levonására (BH 1982/7-270.) 21. Több emberen elkövetett emberölés kísérletét kell megállapítani akkor is, ha az elkövető egyenes szándéka - mely az ölésre vonatkozik - csak az egyik sértettre vonatkozóan állott fenn a többi sértett tekintetében pedig csak eshetőleges szándék volt megállapítható (BH 1983/8-307.) 22. Önmagában a bántalmazás szándékos voltából nem lehet a súlyos testi sértés szándékos alakzatára következtetni (BH 1984/1-3.) 23. II. Elvétés esetén a szándékosan elkövetett cselekmény és az azon túlmenő következmény tekintetében az elkövető bűnösségét külön-külön kell vizsgálni. (BH 1984/ 1-12.) 24. Ha a terhelt a sértettet testi sértés okozására irányuló szándékkal bántalmazza, de a nyolc napon túl terjedő gyógytartam - mint eredmény - tekintetében csupán gondatlanság terheli: nem gondatlanságból okozott, hanem szándékosan elkövetett súlyos testi sértés megállapításának van helye. (BH 1984/7-263.) 25. A halált okozó testi sértés bűntette nem állapítható meg, ha a kisebb erővel leadott - még külsérelmi nyomot sem hagyó - arculütés folytán a sértett idült alkoholizmusával összefüggő olyan megbetegedés vezetett a halálhoz, amely betegség fennállását az elkövető nem ismerhette. (BH 1985/8-293.) 26. Az a körülmény, hogy az elkövető indulat hatására kialakult rögtönös szándékkal cselekedett, nem jelenti azt, hogy a szándéka eshetőleges volt. Az indulat is kiválthat egyenes ölési szándékot, s az elkövető utóbb - az indulat megszűnte után - megbánja tettét akkor is, ha korábban kívánta a sértett halálának bekövetkezését (BH 1985/9-333.) 27. A terhelt a gyerekekkel való játék során annak behajlított ujját megszorította, s amikor a gyermek fájdalmat érzett nyomban abbahagyta. Az ujjcsonttörés előidézése tekintetében a terheltnél még az eshetőleges szándék fennforgására sem lehet következtetni, így gondatlan súlyos testi sértést kell megállapítani (BH 1985/11-409.)