Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

BÜNTETŐJOGI ÉS BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI TÁRGYÜ ÁLLÁSFOGLALÁSOK 171 leadott és a visszavont okmányok nyilvántartása. A Tv. 3. §-ának (1) bekezdése szerint a közúti közlekedési nyilvántartást országos illetékességgel a belügyminiszter irányítása alatt álló, hatósági jogkörrel rendelkező központi hivatal működteti. ATv. 19. §-a határozza meg, hogy a nyilvántartásból mely szervek igényelhetnek adatokat. ATv. 28. §-a úgy rendelkezik, hogy a nyilvántartás számára adatot szolgáltató felelősségi körében gondoskodik a továbbított adatok helyességéről, időszerűségéről. A törvénnyel összhangban az R. kifejezetten a jármű tulajdonjogát igazoló okiratot, ún. „törzskönyvet" is rendszeresíteni rendel (28. §), a tulajdonost a forgalmi engedély is feltünteti, és abba a tulajdonos személyének változását be kell jegyezni. A jármű elidegenítése esetére az eladó és a vevő kötelezettségeit az R. 33. §-ának (5) és (6) bekezdése tartalmazza. E szerint a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást a régi tulajdonos 15 napon belül, nyomtatványon a forgalmi engedély személyi lapjának csatolásával a lakóhelye (ennek hiányában tartózkodási helye), székhelye, telephelye szerint illetékes rendőrkapitánysághoz köteles bejelenteni. A rendőrhatóság - kérelemre - a bejelentés tényéről hatósági bizonyítványt ad ki. A jármű elidegenítésekor az új típusú állandó forgalmi engedély üzemben tartói és a bejelentőlapjának adásvételre vonatkozó adatait az eladó, illetőleg a vevő tölti ki, és írja alá. A törzskönyvet, valamint az új típusú állandó forgalmi engedély műszaki és aláírt üzemben tartói lapját a jármű jogszerű megszerzőjének át kell adni. A régi tulajdonos kötelezettségét a forgalmi engedély kitöltött bejelentőlapjának rendőrhatósághoz történő eljuttatásával teljesíti. Az, aki a fenti bejelentés során az adásvételi szerződésen nem a valóságos eladót tünteti fel, és ennek a nem valóságos eladónak a nevét aláhamisítja, és ennek következtében ez a valótlan adat kerül a nyilvántartásba: közreműködik abban, hogy a nyilvántartásban a korábbi tulajdonos személye, annak neve a valóságtól eltérően szerepeljen. Mivel a járműnyilvántartás az előzőekben kifejtettek szerint a járművek tulajdonosaira vonatkozó adatok közhitelű nyilvántartására is szolgál, a bejelentő elköveti a Btk. 274. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti közokirat-hamisítás bűntettét. Ennek a cselekménynek akkor is van tényleges társadalomra veszélyessége, ha a nyilvántartások és az okiratok (törzskönyv, forgalmi engedély) a tekintetben valósak, hogy a jármű tényleges és jogos tulajdonosát, a jármű jogszerű megszerzőjét fogják a valóságos helyzetnek megfelelően tulajdonosként feltüntetni. Nem vitás ugyanis, hogy társadalmi érdek (közhitelesség) fűződik ahhoz is, hogy a tényleges „jogelőde-tői származás kerüljön a nyilvántartásba, mivel ez a megszerzés jogszerűségével, közelebbről annak ellenőrizhetőségével szoros kapcsolatban álló kérdés. A korábbi jogos tulajdonos nevének feltüntetése (hamisítása) ugyanis megkönnyíti, megkönnyítheti a jármű illegális megszerzése esetén is a jármű értékesítését. Hasonló tehát a helyzet, mint a földhivatali nyilvántartás esetén: a BH 1982/5-182. szám alatt közölt határozat szerint intellektuális közokirat-hamisítás bűntette megállapításának van helye, ha a terhelt hamis tartalmú nyilatkozat felhasználása folytán közreműködik abban, hogy a földhivatal határozatába, illetőleg az ingatlan-nyilvántartásba a tulajdoni viszonyokat illetően hamis adatokat vezessenek be. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 1. §-ának (2) bekezdése kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a gépi adatfeldolgozású ingatlan-nyilvántartás tartalma az azt kezelő számítástechnikai eszközzel olvasható és kinyomtatott formában is megjeleníthető. Ugyanilyen jellegű az előzőekben részletesen ismertetett közúti közlekedési nyilvántartás is, az adatokat ugyanis közhitelesen ez tartalmazza. Ha a nyilvántartásba a valóságnak meg nem felelő adat kerül, akkor a nyilvántartás tartalmának olvasható és kinyomtatott állapotban történő megjelenítése is szükségképpen ezt a hamis adatot fogja tartalmazni. A hamis tartalom a nyilvántartásba való adatrögzítéssel jön létre, ezért a kivonat hamissága csak folyománya - szükségszerű következménye - a nyilvántartás hamis voltának. A bűncselekmény elkövetése akkor kezdődik meg, amikor az elkövető a hamis szerződést a rendőrhatóságnak benyújtja. Ha a rendőrhatóság a hamisítást felfedi, és ezért a valóságnak meg nem felelő adatok nem kerülnek a nyilvántartásba, a közokirat-hamisítás bűntettének a Btk. 16. §-a szerinti kísérlete valósul meg, a hamis okirat felhasználója (aki tehát azt a rendőrhatóságnak benyújtotta), ezért tartozik büntetőjogi felelősséggel. Az eladó nevének meghamisítása a szerződésen magánokirat-hamisításként nem értékelhető sem halmazatban, sem önállóan.