Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)
172 BÜNTETŐJOGI ÉS BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI TÁRGYÚ ÁLLÁSFOGLALÁSOK A jogegységi tanács ugyanis változatlanul helytállónak tartja azt a bírói gyakorlatot, hogy ha az elkövető az intellektuális közokirat-hamisítást úgy valósítja meg, hogy a hatóságot valamely hamis magánokirat felhasználásával téveszti meg: csupán az intellektuális közokirat-hamisítás megállapításának van helye, az ezzel szükségszerűen megvalósuló magánokirat-hamisítás bűnhalmazatban történő megállapításra nem kerülhet sor (BH 1996/6-290.). Ha akár a később azt felhasználni szándékozó, akár más meghamisítja a szerződést, de az nem kerül felhasználásra, nem állapítható meg a magánokirat-hamisítás vétsége sem, mivel e bűncselekmény törvényi tényállása az okirat felhasználása nélkül nem valósul meg teljes egészében. A hamisító cselekménye előkészületi jellegű cselekmény, azonban a Btk. 274. §-a (1) bekezdésnek c) pontja szerint minősülő közokirat-hamisításnak nem büntetendő az előkészülete, kísérleti szakba viszont a cselekmény - az okirat felhasználása hiányában - még nem jutott. Ha valaki meghamisítja a szerződést, és ezt a hamisításról tudva más használja fel, a hamisító - az egyéb feltételek megléte esetén - a közokirat-hamisítás részeseként felel. Sajátos közvetett tettesség valósul meg, ha a benyújtó (felhasználó) úgy tudja, hogy a szerződésen a valódi eladó van feltüntetve, és ő is írta alá a szerződést, de ez ténylegesen nem így van. Ilyenkor közvetett tettes az, aki a hamis szerződést benyújtás céljából átadta másnak, ő pedig - nem tudva annak hamis voltáról - benyújtja. A tényleges benyújtó - tévedése miatt - nem tartozik büntetőjogi felelősséggel, az a meghamisítót, a benyújtás kezdeményezőjét terheli. Az intellektuális közokirat-hamisítás jellegéből következően az ilyen esetekben közreműködik még egy tévedésben levő, s ezért nem büntethető személy is: a magánokiratot „feldolgozó" hivatalos személy, akit a hamis magánokirattal megtévesztenek, és akinek közvetlen (de nem büntethető) magatartása révén kerül a nyilvántartásba és az okiratokba a valóságnak meg nem felelő adat. A kifejtettekre figyelemmel a jogegységi tanács a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében (Bszi. 27. §) a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a döntését a Bszi. 32. §ának (4) bekezdése alapján közzéteszi. Budapest, 2000. október 30. Dr. Berkes György s. k. a tanács elnöke, Dr. Katona Sándor s. k. előadó bíró, Dr.Gyürkés Tamás s. k. bíró, Dr. Horváth Ibolya s. k. bíró, az aláírásban akadályozott.
