Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

158 BÜNTETŐJOGI ÉS BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI TÁRGYÚ ÁLLÁSFOGLALÁSOK A Fejér Megyei Bíróság 1. pont alatt feltüntetett határozatát a Bírósági Határozatok az 1997. évi 6. számában 266. sorszám alatt közzétette. A büntető ítélkezés azonban ezt követően sem volt egységes abban, hogyan kell minősíteni annak a cselekményét, aki hamis közokiratot készít, vagy közokirat tartalmát meghamisítja, majd a hamis vagy hamisított közokiratot felhasználja. Ez a helyzet - a bírói gyakorlat egységessé tétele érdekében - jogegységi határozat meghozatalát indokolta. * * * A Btk. 274. §-a (1) bekezdése b) pontjának eredeti szövegét az 1987. évi III. törvény 27. §-a módosította. A novella a hamis, illetve hamisított közokirat felhasználásával elkövetett közokirat-hamisítás elkövetési tárgyainak köréből kirekesztette a „más által" (hamisított), „más által" (készített) szövegrészeket. A hozzá fűzött miniszteri indokolás szerint a korábbi szabályozás nem adott büntetőjogi védelmet arra az esetre, ha az elkövető a saját maga által készített hamis vagy saját maga által hamisított közokiratot használta fel olyan időben, amikora hamisítási cselekmény [a Btk. 274. §-a (1) bekezdésének a) pontja] elévült. A módosítás nem azt célozta, hogy a saját készítésű hamis, hamisított közokirat felhasználójának büntetőjogi felelőssége egy újabb, önálló bűntettben is megállapítható legyen. A közokirat meghamisításának, illetve a hamis közokirat készítésének általában elsődleges és tipikus célja az okirat felhasználása, s ezzel a kívánt joghatás elérése. A különböző elkövetési magatartásokkal sértett jogi tárgy, főként azonban az elkövetési tárgy azonos; a hamis okiratot készítő, majd azt felhasználó elkövető mindvégig azonos célt követ. A„készítés"-re irányuló akarat-elhatározás többnyire már a felhasználás célképzete mellett érlelődik ki, önálló (elkülönült) bűnelkövetési szándék rendszerint nem ismerhető fel. Eltérően azonban a magánokirat-hamisítás tilalmazásának módjától, a közokiratok hitelességének büntetőjogi védelme megkívánja a hamis/hamisított közokirat készítésének - a későbbi felhasználástól lényegében független - önálló pönalizálását is, hiszen az ilyen okirat - a készítő tevékenységétől elválva - önmagában is alkalmas a jogi tárgy sérelmének előidézésére. Mindez azonban mit sem változtat azon, hogy azonos elkövető esetében a hamis közokirat készítése és felhasználása egy egységes cselekménysor két szakasza. A szoros tartalmi összefüggés folytán a hamis közokirat felhasználása nem más, mint a hamisítás céljának realizálása. Ekként természetes egység annak az elkövetőnek a cselekménye, aki a kívánt joghatás elérése érdekében a Btk. 274. §-a (1) bekezdésének a), majd a b) pontjában tilalmazott tényállást is megvalósítja. Nem nyújt alapot a hamis, illetve hamisított közokirat készítése, majd felhasználása esetén a bűnhalmazat megállapításához az a körülmény sem, hogy e két elkövetési magatartást a Btk. 274. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja elkülönítetten tiltja. E szabályozási mód a Btk. Különös Részében gyakori dogmatikai megoldás. A bűncselekmények alapesetében a tiltott magatartások felsorolásszerű, vagy alpontokban megszövegezett tényállásokban is szerepelhetnek, ám ez - azonos elkövető esetén - az alapeset különböző elkövetési magatartásainak halmazati megállapítását általában nem teszi lehetővé. [Nem bűnhalmazat, hanem természetes egység pl. annak a pénzhamisítónak a cselekménye, aki az általa hamisított pénz forgalomba hozatalában is közreműködik. - a Btk. 304. § (1) bekezdésének a) és c) pontjai.] Ha a közokirat-hamisítás bűntettének alapesetében ugyanaz az elkövető a többféle elkövetési magatartást azonos közokiratot érintően viszi véghez, ugyancsak nem lehet a bűnhalmazatot [Btk. 12. § (1) bek.], illetve - ezzel értelemszerű összefüggésben - a folytatólagosságot [Btk. 12. § (2) bek.] megállapítani. A részcselekmények között eltelt idő tartama a minősítést nem érinti (folytatólagosság vagy bűnhalmazat megállapítását nem eredményezheti). A hamis/hamisított közokirat felhasználásáért - mint önálló bűntettért - felel az elkövető akkor, ha - az inkriminált okirat készítésében nem vett részt, illetve - e részvétele miatt - büntetőségi akadály folytán - felelősségre nem vonható. A szabályozás módjából adódóan ugyanis a hamis, hamisított közokirat készítése a hamisítás bevégzésével is befejezett bűntett. Elkövetője a későbbi felhasználástól függetlenül is felel tettéért. Ha a készítő és a felhasználó azonos személy, a Btk. 274. § (1) bekezdés a) és b) pontja alapján egyaránt büntetőjogi felelősséggel tartozik. Ha azonban ilyen esetben az elkövetőnek a büntetőjogi felelőssége