Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

BÜNTETŐJOGI ÉS BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI TÁRGYÚ ÁLLÁSFOGLALÁSOK 157 szerint a Btk. 274. §-a (1) bekezdésének a) pontjába ütköző közokirat-hamisítás bűntettének elkövetője (tettes, társtettes, felbujtó, bűnsegéd)... a Btk. 274. § (1) bekezdés b) pont szerinti tényállás utóbbi megvalósulása esetén csak akkor vonható magáért a felhasználásért büntetőjogi felelősségre, ha az a) pontban írt «készítés», illetve «hamisítás» már elévült". 2. A Pesti Központi Kerületi Bíróság 18. B. XIV. 11354/1997/3. számú ügyében megállapított tényállás szerint a terhelt vezetői engedélyét a rendőrség bevonta. Ezt követően egy fővárosi piacon ismeretlen személytől 20 ezer forintért olyan hamis vezetői engedélyt vásárolt, melybe kívánsága szerint az általa megadott adatokat írták, és fényképét beragasztották. Később - egy közúti ellenőrzés során - e hamis vezetői engedélyt az őt ellenőrző rendőrjárőrnek átadta annak igazolása végett, hogy a forgalomban való részvétele jogszerű. A kerületi bíróság a terhelt cselekményét a Btk. 274. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjába ütköző - az a) pont tekintetében a Btk. 21. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel bűnsegédként elkövetett folytatólagosan megvalósított közokirat-hamisítás bűntettének minősítette. Jogi álláspontjából kitűnően: „... a Btk. 274. §-ában megfogalmazott bűncselekmény védett jogi tárgya a közokiratok valódiságába vetett bizalom, amely az okirat meghamisításakor a hamis közokirat készítésével, illetve a hamis vagy meghamisított közokirat felhasználásával - minden alkalommal önálló - sérelmet szenved." A terhelt azon cselekménye, hogy egy hamis közokirat elkészítéséhez adatai megadásával segítséget nyújtott, a Btk. 274. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott közokirat-hamisítás bűntettét megvalósító -jelen esetben ismeretlenül maradt - elkövető tevékenységéhez kapcsolódó bűnsegédi magatartás. Míg azon cselekménye, hogy a hamis közokiratot a hatóság tagjának történő átadással felhasználta, a Btk. 274. §-a (1) bekezdésének b) pontjába ütköző közokirat-hamisítás bűntettének törvényi tényállását meríti ki." A másodfokon eljárt Fővárosi Bíróság az 1999. január 12. napján meghozott 21. Bf. 5463/1998/3. számú végzésével az elsőfokú bíróság határozatát helybenhagyta. Rámutatott arra, hogy a cselekmény jogi minősítése megfelel a kialakult gyakorlatnak. 3. A Pesti Központi Kerületi Bíróság 18. B. XIV. 21.517/1997. számú ügyében megállapított tényállás szerint a terhelt elhatározta, hogy egy motoreladással kapcsolatos újsághirdetésre jelentkezik, magát hamis okirattal igazolja, a motorkerékpárt ekként kipróbálásra elviszi és eltulajdonítja. A cselekményhez az általa korábban talált, ismeretlen személy nevére szóló személyazonossági igazolványt használta fel akként, hogy abba saját fényképét ragasztotta. Ennek átadása után a motorkerékpárt megkapta és eltulajdonította. A kerületi bíróság a terhelt cselekményét - a lopás vétsége mellett - a Btk. 12. §-ának (2) bekezdésére tekintettel folytatólagosan elkövetett, a Btk. 274. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjába ütköző közokirat-hamisítás bűntettének minősítette. Határozatának jogi indokolásában rámutatott arra, hogy a közokirat-hamisítás bűntettének védett jogi tárgya a közokiratok valódiságába vetett bizalom, s ezt „... a közokirat meghamisítása és felhasználása külön-külön is sérti, függetlenül attól, hogy az elkövető a maga vagy a más által meghamisított közokiratot használja fel a későbbiekben. Erre utal az a körülmény is, hogy a Btk. 274. §-a (1) bekezdésének a), b) és c) pontja a közokirat-hamisítás bűncselekményének önálló, egymástól függetlenül is megvalósítható elkövetési magatartásait szabályozza. így a közokirat meghamisítása és felhasználása két önálló bűncselekményt valósít meg, melyek a törvényi tényállásban rögzített elkövetési magatartások tanúsításával befejezetté válnak." A másodfokon eljáró Fővárosi Bíróság az 1998. november 5. napján meghozott 23. Bf. XIV8563/ 1997/3. számú végzésével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Határozatának indokolása szerint: ismeretes, hogy a bírói gyakorlatban valóban többféle álláspont alakult ki a különböző elkövetői magatartással megvalósult közokirat-hamisítás bűncselekményének jogi minősítése körében. Az elsőfokú bíróság azonban „...a főváros területén elfogadott ítélkezési gyakorlatnak megfelelően fejtette ki, hogy az elkövető által egyazon okirat hamisítása, majd felhasználása a jogi tárgyat külön-külön sértve két törvényi tényállást merít ki, mégpedig a Btk. 274. §-a (1) bekezdés a) és b) pontjában írt közokirat-hamisítás bűntettét. Az azonos okiratra vonatkozó, egymástól elkülönülő magatartások száma határozza meg a halmazatban lévő bűntettek számát. Jelen esetben azonban úgy a hamisítás, mint a felhasználás egységes akarat-elhatározás folytán, azonos célok érdekében, rövid időközönként valósul meg, ezért a folytatólagosság megállapításának van helye."