Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

BÜNTETŐJOGI ÉS BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI TÁRGYÚ ÁLLÁSFOGLALÁSOK 155 írják le), továbbá akkor is, ha az Általános Rész rendelkezéseiben a bűncselekmény kísérletére és előkészületére, valamint a részesekre vonatkozó ismérveket (Btk. II. Fejezet II. és III. Cím) valósítja meg. A jogegységi tanács a semleges „törvényi ismérvek" kifejezést használja, mivel a jogirodalom többféle szakkifejezéssel él, és ezeknek többé-kevésbé eltérő jelentéstartalmat tulajdonít: (törvényi) tényállás - diszpozíció; tényállásszerűség - diszpozíciószerűség stb. A jogegységi tanács azonban pusztán jogtechnikai kérdésnek tekinti, hogy ezeket a törvényi ismérveket a Btk. Általános vagy Különös Része tartalmazza-e: ha megvalósulnak (és a büntetőjogi felelősség más feltételei is megvannak), a cselekmény bűncselekmény. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne lennének lényeges különbségek a büntetőjogi felelősségnek a Btk. Általános Részében, illetve a Különös Részében meghatározott feltételei között. Ilyen különbség az, hogy a Btk. rendelkezései a Különös Részben az egyes bűncselekmények elkövetési magatartását írják le, az Általános Részben pedig a Btk. 18. §-ának (1) bekezdése semleges (önmagukban büntetőjogilag közömbös) magatartásokat nyilvánít előkészületi cselekményeknek, ha azokat „bűncselekmény elkövetése céljából" fejtik ki. 2. Az eddigiekből következik, hogy a Btk. Általános Részének rendelkezéseit és általában a bűncselekmény tanának (ezen belül az egység-többség tanának) tételeit az előkészületre is alkalmazni kell, de „értelemszerű" eltérésekkel. így például, mivel az előkészület alanya még részben sem valósítja meg annak a bűncselekménynek az elkövetési magatartását, amelyre az előkészület irányul, a bűncselekmény elkövetésének előkészületi szakaszában nem lehet tettesek és részesek között különböztetni, s egy előkészületi cselekménynek nincs kísérlete. Ellenben az előkészület szakaszban maradó bűncselekménynek is van passzív alanya (sértettje). Az önmagukban büntetőjogilag közömbös előkészületi cselekmények, amelyeket azonban bűncselekmény elkövetése céljából valósítanak meg, veszélyeztetik a sértett jogait és érdekeit, bár távolabbról, mint a kísérlet szakaszába jutott vagy a befejezett bűncselekmény. 3. Az előkészület csak a törvény külön rendelkezése szerint büntetendő, mégpedig egy-egy különös részi rendelkezésben meghatározott bűncselekmény előkészülete, illetve kivételesen - a Btk. 18. §ának (1) bekezdésében felsoroltak közül - csak egyes előkészületi cselekmények. Lehetséges továbbá az is, hogy a törvény Különös Részének rendelkezése olyan cselekményeket nyilvánít önálló, ún. sui generis bűncselekménynek, amelyek fogalmilag előkészületi jellegűek [szerepelnek a Btk. 18. §-a (1) bekezdésének felsorolásában; lásd pl. a hamis tanúzásra felhívást (Btk. 242. §)]. Az ilyen suigeneris bűncselekményekre nem az előkészületre irányadó, hanem ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint más, a Különös Részben meghatározott befejezett bűncselekményekre. A jogegységi tanács tehát nem ért egyet azzal a felfogással, amely a bűncselekmény előkészületét általában tekinti sui generis bűncselekményi alakzatnak. 4. Az egység-többség tanának elvei és az azokon alapuló bírói gyakorlat általában akkor is irányadó, ha a bűncselekmény csak a (büntetendő) előkészület szakaszáig jut el, azonban „értelemszerű" eltérésekkel. a) A Btk. 18. §-ának (1) bekezdésében meghatározott előkészületi cselekmények egyszeri megvalósítása rendszerint a természetes egység keretében marad akkor is, ha térben és időben elkülönülő részcselekményekből tevődik össze (pl. valaki a bűncselekmény elkövetésére mást felhív, majd a bűncselekmény elkövetéséhez szükséges eszközöket megszerzi stb.). A részcselekményeket egységbe forrasztja, hogy „ugyanannak a bűncselekménynek az elkövetése céljából" történnek. b) A folytatólagosság megállapítása akkor sem indokolt, ha az előkészületi részcselekmények között a Btk. 12. §-ának (2) bekezdésében leírtakhoz hasonló kapcsolat ismerhető fel. c) Kivételesen többrendbeli előkészület megállapítására kerülhet sor, ha az előkészületi cselekmények között eltelt hosszabb időből és más körülményekből megállapíthatóan az előkészület alanya a bűncselekmény elkövetésének céljával felhagyott [bár a büntethetősége a Btk. 18. §-ának (2) bekezdése alapján nem szűnt meg], majd ezt a célt újból kitűzte. 5. Az előkészületi cselekmény - a 41c) pont szerinti kivételt nem tekintve - a jogegységi tanács álláspontja szerint ahhoz képest minősül egy- vagy többrendbeli előkészületnek, hogy az előkészületi magatartás alanyának célja egy vagy több bűncselekmény véghezvitelére irányul-e. a) A minősítés szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a célul tűzött több bűncselekményt egy vagy több elkövetési magatartással tervezi-e megvalósítani, illetve a célba vett bűncselekmények alaki vagy anyagi halmazatban állnának-e egymással.