Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

136 BÜNTETŐJOGI ÉS BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI TÁRGYÜ ÁLLÁSFOGLALÁSOK útkereszteződésbe a forgalomirányitó fényjelzőkészülék „telezöld" jelzésére érkezett az I. r. terhelt, és a korábbi sebességét 11-12 km/órára csökkentve, balra kanyarodott. A szemből érkező II. r. terhelt az elébe kanyarodó jármű láttán erőteljesen fékezett, azonban 29,5 méter állóra fékezési nyom hátrahagyása után az [. r. terhelt személygépkocsijának ütközött. A baleset következtében az I. r. terhelt személygépkocsijának utasa maradandó fogyatékosságot eredményező sérüléseket szenvedett. A bíróság megállapítása szerint, ha az I. r. terhelt 50 km/óra vagy annál kisebb sebességgel közlekedik az útkereszteződéshez, a balesetet lassító, „de inkább" hirtelen fékezéssel elkerülhette volna. Az elsőfokú bíróság szerint az I. r. terhelt a KRESZ 31. §-a (5) bekezdése c) pontjának I. fordulatát, míg a II. r. terhelt a KRESZ 26. §-a (1) bekezdése a) pontjának IV. tételét szegte meg. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság az 1. Bf. 553/1997/3. számú, 1997. június 30-án kelt másodfokú ítéletével a II. r. terheltet az ellene emelt vád alól bűncselekmény hiányában felmentette, és vele szemben a sebességkorlátozás jelentős túllépésének szabálysértése miatt indított eljárást megszüntette. A döntését indokolva a megyei bíróság kifejtette: „A KRESZ rendelkezései közül alapvetően az elsőbbségi szabályok hivatottak biztosítani a közúti közlekedés rendjét és biztonságát, ezekhez képest a többi szabály csak járulékos lehet. Az elsőbbséggel rendelkező jármű részére annak sebességétől függetlenül kell elsőbbséget adni. Az elsőbbségadásra kötelezett jármű vezetője általában nem hivatkozhat eredményesen az elsőbbséggel rendelkező jármű megengedettnél nagyobb sebességére." Ebből következően az eredménnyel való okozati összefüggés hiánya miatt - a megyei bíróság álláspontja szerint - a sebességtúllépés nem releváns szabályszegés. 3. A Kecskeméti Városi Bíróság az 5. B. 2037/1995/3. számú végzésével a terheltet közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt 1 évre próbára bocsátotta. Az irányadó tényállás lényege szerint a terhelt 59-71 km/óra sebességgel haladt motorkerékpárral a városközpontnak azon a területén, ahol 40 km-es sebességkorlátozás volt előírva. A terhelttel szemben kerékpárral közeledő sértett a vádlott által vezetett motorkerékpár sebességéhez képest féktávolságon belül balra kanyarodott. A terhelt nyomban fékezett, de a kerékpárossal ütközést már nem tudta elkerülni. Az nyolc napon túl, míg a terhelt nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. A bíróság megállapította, hogy a terhelt a KRESZ 14. §-a (1) bekezdésének b) pontját, a sértett a KRESZ 31. §-a (5) bekezdésének c) pontjában előírt elsőbbségadási kötelezettséget szegte meg. A megyei bíróság a felmentő rendelkezését indokolva kifejtette, hogy az elsőbbségadásra kötelezett az elsőbbséggel rendelkező sebességétől függetlenül köteles elsőbbséget adni, és a védett jármű elsőbbségi jogát illetően a sebesség túllépésének csak kivételesen lehet relevanciája, mégpedig akkor, ha az elsőbbségi helyzetben közlekedő járműnek „az észlelhetőségére hátrányosan érvényesülő körülmény van, vagy a sebességtúllépés megtévesztésre alkalmas. A sebességtúllépés relevanciáját a fenti két körülmény hiánya esetén az elsőbbség abszolút primátusa kizárja". A Legfelsőbb Bíróság jogegységi tanácsa a legfőbb ügyész indítványában említett határozatokon túl is vizsgálta a felvetett problémával kapcsolatos ítélkezési gyakorlatot. 4. A Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárásban több döntést hozott, amelyek - szemben a legfőbb ügyész indítványában követendőnek tartott jogértelmezéssel - a Bács-Kiskun Megyei Bíróság által folytatott ítélkezési gyakorlatnak megfelelő elvi álláspontot fogadják el. A határozatokban kifejtett álláspontok a következők: „Megszegte ugyan a terhelt a KRESZ 26. §ában írt szabályt, amikor a megengedett 60 km/óra sebességet túllépte. E szabályszegés azonban nem róható a terhére, mert az elsőbbségadásra kötelezett járművel az elsőbbséggel rendelkező jármű részére annak sebességétől függetlenül kell elsőbbséget adni (KRESZ hivatalos útmutató). Ez csak megtévesztőén nagy sebesség esetén, illetve abban az esetben nem illeti meg, ha a nagy sebesség miatt nem észlelhető körültekintéssel sem (útkanyar, bukkanó stb.) az elsőbbséggel rendelkező jármű" (Bfv. 1. 1633/1996/3.)." Aközúti közlekedést szabályozó KRESZ-nek több olyan rendelkezése is van, amelyek egyidejűleg, együttesen, azonos hatásirányban nem érvényesülhetnek. Ezért a közúti igazgatásrendészeti szabályok a hierarchiájukat feltáró értelmezés nélkül a mindennapos közlekedés akárcsak az igazságszolgáltatás - gyakorlatában alkalmazhatatlanok lennének. A jogalkalmazásban érvényesülő tétel, hogy az általános érvényű rendelkezés hatályát a különös (speciális) norma kizárja.