Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

BÜNTETŐJOGI ÉS BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI TÁRGYÚ ÁLLÁSFOGLALÁSOK 135 A jogerős ügydöntő határozat ellen a legfőbb ügyész felülvizsgálati indítványt nyújtott be a terhelt terhére. A felülvizsgálati indítvány szerint a terhelt közlekedési szabályszegése: a sebesség túllépése okozati összefüggésben állt a balesettel, ezért releváns. A Legfelsőbb Bíróság a Bf. IV. 2693/1994/3. számú végzésével a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott jogerős határozatot hatályon kívül helyezte, és a Fővárosi bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. A hatályon kívül helyező végzésben kifejtettek szerint az ügyben jogerős határozatot hozó bíróságok nem vizsgálták meg azt, hogy a jelentős sebességtúllépés mennyiben befolyásolta a terheltnek az ugyancsak a közlekedési szabályok által kötelességévé tett általános baleset-elhárítási kötelezettsége teljesítését annak ellenére, hogy e körben a bizonyítékok rendelkezésre álltak, sőt e vonatkozásban a bíróságok tényállást is megállapítottak. Az új eljárás lefolytatását elrendelő határozat jogi útmutatása szerint „Tehát a terhelt a megengedett sebesség jelentős túllépésén keresztül megszegte a KRESZ 3. §-ának c) pontjában írt közúti közlekedés szabályait is, mivel így az abban foglalt előírások teljesítése eleve lehetetlenné vált számára. Ekként pedig az előírt sebesség jelentős túllépésében megnyilvánuló közlekedési szabályszegés okozati összefüggésben áll a bekövetkezett balesettel, releváns szabályszegés." A megismételt másodfokú eljárásban a Fővárosi Bírósága 29. Bf. 6817/1995/4. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet annyiban változtatta meg, hogy a terhelttel szemben a sebességkorlátozás jelentős túllépésének szabálysértése miatti eljárást elévülés miatt megszüntette. (Megjegyzendő, hogy a tényállás szerint a baleset a megengedett legnagyobb sebesség és intenzív fékezés mellett sem lett volna elkerülhető.) A Fővárosi Bíróság másodfokú határozatának indokolása szerint az elsőbbséggel rendelkező jármű részére annak sebességétől függetlenül elsőbbséget kell adni. Az elsőbbségadásra kötelezett jármű vezetője eredményesen nem hivatkozhat az elsőbbséggel rendelkező jármű megengedettnél nagyobb sebességgel történő haladására (BH 1974/54; 1974/242. számú határozatok). A Legfőbb Ügyészség a Bf. 592/1996. számú felülvizsgálati indítványával ez utóbbi másodfokú határozatot is megtámadta, egyebek mellett azzal az indokolással is, hogy a KRESZ 1976. január 1 -jén történt - az elsőbbségre vonatkozó szabályt is érintő - módosítása miatt a Fővárosi Bíróság tévesen hivatkozott az 1974-ben közzétett eseti döntésekre. Eszerint a módosítás előtti rendelkezéstől eltérően a KRESZ Függelék 111/b) pontjában megfogalmazott elsőbbségi szabály „rugalmas", és ennek helyes értelmezése szerint az elsőbbség nem abszolút, s az elsőbbséggel rendelkező jármű sebességének szerepe van az elsőbbség biztosításában. A megismételt eljárás eredményeként hozott jogerős határozat ellen benyújtott felülvizsgálati indítvány elbírálásának eredményeképpen a Legfelsőbb Bíróság a Bfv. [. 783/1996/4. számú végzésével a Fővárosi Bíróság 29. Bf. 6817/1995/4. számú végzését hatályon kívül helyezte, és a Fővárosi Bíróságot új eljárásra utasította. Elrendelte, hogy az ügyet a Fővárosi Bíróság másik tanácsa tárgyalja. Az újabb hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárás eredményeképpen a Fővárosi Bíróság az 1997. szeptember 16-án kihirdetett, 21. Bf. 5974/1997/4. számú ítéletével megváltoztatta a Pesti Központi Kerületi Bíróság B. 34.524/1993. számú ítéletét, és a terheltet közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt 150 napi tétel - napi tételenként 300 Ft - pénzbüntetésre ítélte. A bűnösséget megállapító és büntetést kiszabó határozat indokolása szerint a terhelt a megengedett sebesség nagymértékű túllépésével maga is közrehatott a baleset létrejöttében, és az elsőbbségi szabályokat „nem indokolt abszolutizálni." A legfőbb ügyész jogegységi eljárás lefolytatására es jogegységi határozat hozatalára irányuló indítványa a Legfelsőbb Bíróság Bf. IV. 2693/1994/3., valamint Bfv. I. 783/1996/4. számú felülvizsgálati eljárás eredményeképpen hozott és hatályon kívül helyezést, illetve új eljárás elrendelését tartalmazó döntéseiben kifejtett jogértelmezést tartja helyesnek, és ezzel ellentétesnek a Bács-Kiskun Megyei Bíróság ítélkezési gyakorlatát (2. és 3. pont). 2. A Kecskeméti Városi Bíróság az 5. B. 188/1994/22. számú, 1997. március 28-án kihirdetett végzésével az I. r. és a II. r. terhelteket egyaránt maradandó fogyatékosságot eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétségében találta felelősnek. Ezért mindkettőjüket próbára bocsátotta. A tényállás lényege szerint az I. r. terhelt 1993. augusztus 21-én 0 óra 10 perckor Kalocsán, az 51. sz. főút átkelési szakaszán haladva, a Malatin téren balra, a Szt. István útra kívánt bekanyarodni. Vele szemben a II. r. terhelt a személygépkocsijával 85-91 km/óra sebességgel közeledett. Az