Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

108 BÜNTETŐJOGI ÉS BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI TÁRGYÚ ÁLLÁSEOGLALÁSOK gyakorló személyekkel és intézményekkel, valamint a közszereplő politikusokkal kapesolatos véleménynyilvánítást tekintve tágabb legyen, mint más személyeknél." Az Alkotmánybíróság határozatából következik, hogy a hatóság vagy a hivatalos személy becsületének a büntetőjogi védelme nem lehet nagyobb annál, mint ami bármely más személyt megillet. Ezt az általános büntetőjogi védelmet nyújtja a Btk. 179. és 180. §-a, amikor a rágalmazást, valamint a becsületsértést büntetni rendeli. Azok a cselekmények, amelyek korábban a Btk. 232. §-ába ütköztek, már a Btk. 179. és 180. §-ai szerint büntethetők. A megsemmisítés a Btk. 232. §-ának (5) bekezdésére is kiterjed, amely kimondta, hogy a hatóság vagy a hivatalos személy megsértése miatt büntetőeljárásnak csak a jogszabályban meghatározott szerv vagy személy feljelentése alapján van helye. Érintetlenül hagyta viszont a Btké. 20. §-át, amely a hatóság vagy a hivatalos személy megsértésének esetében a feljelentésre jogosultak körét határozta meg. Időközben azonban az 1996: LII. tv. 38. ij-a a Btké. 20. §-át hatályon kívül helyezte. A Btk. 183. §-ának (1) bekezdése szerint a rágalmazás és a becsületsértés elkövetői magánindítványra büntethetők. Mivel a Btk. 232. §-ának helyébe a Btk. 179-180. §-ában foglalt rendelkezések léptek, a hatóság és hivatalos személy sérelmére elkövetett rágalmazás és becsületsértés magánindítvány alapján büntethető. A Be. 54. §-ának (1) bekezdése értelmében a vádat mint magánvádló a sértett képviseli. BK 157. A súlyositási lilalom (Be. 241. §) folytán a másodfokú bírósága vádlott terhére bejelentett fellebbezés hiányában nem szabhat ki 1. büntetést azzal szemben, akinek az ügyét első fokon önállóan alkalmazott intézkedéssel bírálták el; 2. pénzbüntetés helyett közérdekű munkát vagy szabadságvesztést; közérdekű munka helyeit szabadságvesztést: 3. felfüggesztett szabadságvesztés helyet! rövidebb tartamú, de végrehajtandó szabadságvesztést; végrehajtandó szabadságvesztés helyett hosszabb tartamú szabadságvesztést - annak felfüggesztése mellett sem; 4. végrehajtandó pénzbüntetés helyett felfüggesztett szabadságvesztést; 5. közérdekű munka helyett felfüggesztett szabadságvesztést; 6. felfüggesztett pénzbüntetés helyett annál kisebb mértékű, de végrehajtandó pénzbüntetést: végrehajtandó pénzbüntetés helyeit alkalmazott felfüggesztett pénzbüntetés esetén az első fokon kiszabott pénzbüntetés napi tételeinek a számát egyáltalán nem, az egynapi tételnek megfelelő összegei pedig csak akkor emelheti, ha a napi tételek számának egyidejű csökkentése folytán a pénzbüntetés mértéke nem emelkedik; az elsőfokú bíróság által alkalmazott, akár végrehajtandó, akár felfüggesztett pénzbüntetés napi tételeinek számát vagy az egynapi tételnek megfelelő összeget az előbbi bekezdésben foglaltak szerint módosíthatja; 7. az első fokon ki nem szabott pénzmellékbüntetést akkor alkalmazhatja, ha egyidejűleg a szabadságvesztést enyhíti, avagy annak a végrehajtását próbaidőre felfüggeszti; újabb mellékbüntetést - avagy mellékbüntetést, ha azt az elsőfokú bíróság nem szabott ki - nem alkalmazhat, az elsőfokú bíróság által alkalmazott mellékbüntetés helyett azonban bármely más mellékbüntetésre áttérhet; az első jókon főbüntetés helyett, önálló büntetésként alkalmazott mellékbüntetésről nem térhet át főbüntetésre; az első fokon alkalmazott főbüntetés helyett önálló büntetésként bármely olyan mellékbüntetés alkalmazható, amelynek törvényi előfeltételei fennállnak, és amelynek önálló kiszabását a Btk. 38. $ának (3). illetőleg a Btk. 130. $-ának (2) bekezdése lehetővé teszi; 8. életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját - az elsőfokú ítéletben megállapítotthoz képest - későbbi időpontban nem határozhatja meg. A Be. 241. §-ának (1) bekezdése szerint az elsőfokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, a vádlott büntetését súlyosítani csak akkor lehet, ha a terhére fellebbezést jelentettek be. A vádlott terhére bejelentett fellebbezés értelmezését a Be. 241. §-ának (2) bekezdése adja meg. A tilalmazott másodfokú rendelkezések közül a büntetés súlyosításának fogalma igényel magyarázatot.