Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

BÜNTHTŐJOGI ÉS BÜNTHTŐ FÍLJÁRÁSJOGI TÁRGYÚ ÁLLÁSFOGLALÁSOK 107 A bűncselekmény kétszeres vagy többszörös minösülése súlyosító körülmény. 6. A folytatólagosságnak büntetés súlyosító hatása van, s az annál nagyobb, minél több cselekményt foglal magába. A bűnhalmazat súlyosító körülmény. Ha azonban a bíróság a Btk. 85. §-ának(3) bekezdésében írt felemelt büntetési tétel keretei között szabja ki a büntetést, a kétszeres értékelés tilalma folytán csak a kettőnél több bűncselekményből álló halmazat értékelhető súlyosítóként. Az elkövető terhére értékelendő, ha az ugyanazon bűncselekmény több elkövetési magatartását is megvalósítja, ha a keretszabály több rendelkezését is megszegi, ha a közlekedési bűncselekmény elkövetője a közlekedés alapvető szabályait szegi meg, vagy a szabályszegése durva. A bűnhalmazat mellőzése esetén az önálló megállapításra nem került cselekmény elkövetése súlyosító körülmény. Nem lehet azonban értékelni az olyan külön nem minősített cselekményt, amely magánindítvány hiányában jogilag tárgytalan. 7. Az alkalomszerű elkövetés az elkövető javára értékelhető, kivéve, ha az alkalom létrejöttét tudatosan elősegítette, vagy ha az alkalom előidézése maga is jogellenes. Az ellenőrzés lazasága, a katonai bűncselekményeknél az elöljáró mulasztása enyhítő körülmény, feltéve, hogy az elkövetésben szerepe volt. 8. A nem vesztegetési cselekmények korrupciós jellegű elkövetése súlyosító körülmény. 9. Az elkövető javára kell értékelni, ha az okozott kárt vagy annak egy részét megtérítette, és kisebb nyomatékkal azt, ha a kár tőle függetlenül megtérült. Enyhítő körülmény, ha az elkövető a sértettnek elégtételt szolgáltatott, rendezte vele a közöttük keletkezett konfliktust, ennek során valamilyen szolgáltatást teljesített, vagy igényt kielégített. Az elkövetőt a bűncselekmény következtében a büntetőjogi hátrányokon kívül egyéb tényleges hátrányok is érhetik. Ha ezek a büntetés mellett külön is egyéni visszatartó hatást fejthetnek ki, indokolt azokat enyhítő körülményként értékelni. I lyen többlethátrány lehet a bűncselekmény folytán elszenvedett sérülés jelentős munkajogi, anyagi vagy egyéb hátrány, a bűncselekményből származó előnyt lényegesen meghaladó kártérítési kötelezettség, feltéve, hogy fedezete van stb. 10. Enyhítő körülmény, ha a bűncselekmény elkövetésétől hosszabb idő telt el; minél súlyosabb a bűncselekmény, annál hosszabb az az idő, amely enyhítőként értékelhető. Nagyobb a nyomatéka, ha megközelíti az elévülési időt; csökken a nyomatéka, vagy el is enyészhet, ha az időmúlást maga az elkövető idézte elő. Enyhítő körülmény, ha az elkövető hosszabb ideig állt a büntetőeljárás súlya alatt; nagyobb a nyomatéka, ha előzetes fogva tartásban volt, és ilyenkor az előzőnél rövidebb tartam is enyhítőként értékelhető. 11. A bűncselekmények elszaporodottsága súlyosító körülmény akkor, ha a köztudomás szerint az ügyben elbírált vagy az ahhoz hasonló bűncselekmények száma (az elkövetéskor) a korábbi időszakhoz képest lényeges emelkedést mutat, vagy ha a számuk az adott területen lényegesen magasabb volt az átlagosnál. Az erős felindulásban elkövetett emberölésnél és a jogos védelem túllépésénél ez a körülmény nem jön figyelembe. 12. A társas bűnelkövetés legsúlyosabb formája a bűnszervezetben elkövetés (Btk. 137. § 8. pont). Ha a Btk. Különös Részének rendelkezései szerint a bűnszervezet tagjaként elkövetés nem minősítő körülmény, nyomatékos súlyosító körülményként értékelendő, ha az ügyben a szervezett bűnözés ismérveit lehet megállapítani, és az elkövető ennek részeként hajtotta végre a bűncselekményét. BK 156. A hatóság vagy a hivatalos személy sérelmére elkövetett becsületsértés, illetőleg rágalmazás miatt indult eljárás magánvádas. Az elkövető akkor büntethető, ha a sértett joghatályos magánindítványt terjeszt elő. Az Alkotmánybíróság a 36/1994. (VI. 24.) AB határozatával alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Btk. 232. §-át. A határozat a véleménynyilvánítási és a sajtószabadság alkotmányos értékein alapul. „A Btk. 179. és 180. §-ainak alkalmazásánál alkotmányos követelmény, hogy a szabad véleménynyilvánításhoz való jog által alkotmányosan védett, így nem büntethető véleménynyilvánítás köre a közhatalmat