Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

A Pp. 279. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés a házassági bontóperben és a külön indított, a gyermek elhelyezésével kapcsolatos perekben egyaránt előírja, hogy ha a bíróság a perben a Csjt. 74. §-a alapján a kiskorú gyermeknek, mint érdekeltnek a meghallgatásáról dönt, indokolt esetben egyidejűleg a gyermek részére ügygondnokot rendel. A gyermeket célszerű a szülők távollétében meghallgatni, a meghallgatás pedig a fentiek szerint nem tanúként történik, így a gyermekkel szemben a tanúkra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók, igazmondási kötelezettségére nem hívható fel [Pp. 1 72. § (2) bekezdés], és csökkent belátási képessége, vagy akár cselekvőképtelensége nem értékelhető a Pp. 169. §-ának (1) bekezdése szerint úgy, hogy az a kiskorú gyermek meghallgatását kizárja. A gyermekelhelyezési és elhelyezés megváltoztatása iránti perek a Pp. 84. §-ának (3) bekezdése szerint alkalmazandó 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 2. §-ának d) pontja alapján tárgyi költségmentesek. A tárgyi költségmentesség biztosításának célja, hogy a gyermek érdekében folyó eljárás megindítását a szülők anyagi helyzete ne befolyásolhassa. A gyakorlatban ez a kedvezmény nem minden esetben a gyermek érdekét szolgálja, hanem azzal a következménnyel is jár, hogy a szülők a felesleges, egymás zaklatására, személyes ellentéteik ütköztetésére is alkalmat adó elhelyezési pereket anyagi felelősségtől mentesen, költségviselési következmények nélkül kezdeményezhetik. A feltétel nélküli tárgyi költségmentesség ilyen szempontból a gyermek érdekeivel szemben állhat, ami ennek átgondolását, esetleg differenciáltabb, feltételhez kötött szabályozásának megfontolását indokolhatja. A pernek a Pp. 111. §-a szerinti félbeszakadására a gyermekelhelyezési perben nem kerülhet sor, mert a szülőnek az a joga, hogy a gyermeknek a nála való elhelyezését igényelheti, olyan jog, amely a jogutódra nem száll át. Ezért ha a gyermek elhelyezése iránt a szülők között folyó per 94